Nagypréposti Palota - Vác
A műemlék épület már az 1700-as években kanonoki ház volt, majd a XVIII. században Würth Ferenc nagyprépost akaratának megfelelően átépítették, késő barokk homlokzatát is ekkor kapta. Ebben a házban lakott a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje. (Káptalan: a püspök tanácsadó testülete)
Az épület földszintje a Váci Egyházmegyei Gyűjteménynek ad otthont. Rögtön az elején egy ismerős címer és név. A nyírbátori túránk során ismerkedtünk meg alaposabban a Báthoryakkal.
Itt.........
Báthori Miklós, püspök jelentős szerepet töltött be ebben a korban, Mátyás
király tanácsadója is volt. Állandóan készenlétben állt a váci
Duna-parton egy nagy evezősgálya, és ha Mátyás
hívatta a püspököt, ő azonnal leeveztetett Budára.
Báthory Miklós, váci püspök (1474-1506) reneszánsz kőcímere
Báthori András rendelte azt a Madonna-domborművet is, amely legszebb szobrászati emlékünk a korból. A finoman faragott Báthori-Madonna
Itália-szerte elterjedt kora reneszánsz képtípust követ, de aligha
olasz mester alkotása. Felirata szerint talán egy kápolna bejáratát
ékesítette hajdanán (1526). Eredetije Budapesten a Nemzeti Múzeumban található.
Kedvenc kép témám ha egymásból nyíló szobákat fotózhatok, ki nem hagynám.... :)) Faragott, festett szobrok szintén a gyengéim, lenyűgözőnek találom őket. Borromei Szent Károly, a szegények partfogója, készült a 19. században.
A palota építtetője Würth Ferenc kanonok (1703-1776), akinek
nevéhez a barokk Vác több jelentős építkezése fűződik, többek között a
Gombás-patak kőhídjának szobrai, ő alapította a váci szegénykórházat és a váci
pestisjárvány idején is tevékeny szerepet vállalt.
Az emelet négy egymásba nyíló, az épület teljes hosszát elfoglaló terem, a palota lakó- és fogadótere. Mindegyik terem falait
és mennyezetét gazdagon kifestették, s ezek a gyönyörű freskók ma újra
teljes szépségükben láthatók. Állítólag le voltak meszelve és a felújítás során kerültek napvilágra.
Az emeleti szobák legnagyobbika a nagyprépost reprezentatív fogadóhelyisége lehetett, melynek falait és mennyezetét copf
stílusú festéssel, vázákkal, vakajtóval díszítettek. A freskókkal díszített palotában 2006-óta hangversenyeket is rendeznek, melyek a barokk házimuzsika hangulatát elevenítik fel.
A terem 18. századi, ún. „kapucinus” padlózata (tölgyfakeretbe rakott fenyőfa padló) majdnem teljes egészében megmaradt.
"Madaras-szoba", melynek nincs
ablaka, innen nyílik a térre néző erkély ajtaja. Nevét a falain és
mennyezetén lévő, egzotikus madarakat, állatokat és növényeket, forró
égövi tájat ábrázoló festéséről kapta.
A harmadik szoba lehetett az egykori hálószoba,
mivel a folyosó felé már nem nyílik ajtaja, mint az előző
helyiségeknek, hanem eredetileg a folyosó felé alkóvos benyílóval
bővült.
Az utolsó termet vízszintes tagolású,
gazdag rokokó festéssel díszítettek. A kutatók úgy gondolják, hogy ez csak a hálószobán keresztül megközelíthető, díszes kifestésű, intim
helyiség eredetileg házi kápolnaként funkcionálhatott. A termet ma
barokk főúri bútorokkal egy korabeli szalon mintájára rendezték be.
Püspöki adomány, egy dolgozószoba berendezése
A folyosón a váci nagyprépostok arcképcsarnoka
A főépület mindkét szárnyához földszintes épület kapcsolódik az udvar
felé; az északi földszintes szárny első helyisége, amely a lépcsőház
aljából nyílik, eredetileg a palota konyhája volt, amelynek nyitott
kürtője ma is látható.
A palota udvar felőli homlokzata
A kommunizmus idején a házat államosították, és városi lakásokat
alakítottak ki benne, a nagy helyiségek leválasztásával. Az erősen
leromlott állapotú épület kiürítését követően 1989-ben kezdődött a helyreállítás, 2004-ben nyitották meg a látogatók számára.
Csak azok a műanyag székek ne lennének ott!!
Folyt.köv..... a Fehérek templomával
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése