Legnagyobb lovasszobrunk

Andrássy Gyula szobrát, a Parlament melletti Kossuth téren kétszer avatták fel. Az eredeti Zala György-munkát 1906-ban maga Ferenc József adta át, ám ezt 1945-ben elbontották, és nagyrészt belőle öntötték az óriás Sztálint a mai Ötvenhatosok terén. A Sztálin-monstrumot 1956 októberében forradalmáraink eltakarították, az Andrássy-szobor visszaállítására pedig a Kossuth tér rendezésére készített Steindl Imre-program tett javaslatot évekkel ezelőtt.

A tér rekonstrukciója során az alkotást eredeti formájában és helyén állították fel. A szobor és az oldalán található két dombormű újraavatására 110 év múltán, 2016-ban ünnepélyes keretek között került sor. A kompozíció újraalkotói Zala György műve nyomán Engler András, Meszlényi János és Polgár Botond.

A dunai oldalon Ferenc József 1867-es koronázási jelenete látható, amint Andrássy Gyula az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát.

A tér felé néző dombormű Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítette meg.

A barokk stílusú talapzatot Foerk Ernő építész készítette.

Andrássy Gyula 1823-ban született a felvidéki Oláhpatakon (Szlovákia) Jogi, diplomáciai és közgazdasági tanulmányait Németországban és Angliában szerezte. Németül és franciául anyanyelvi szinten beszélt. 1848-ban főispán, majd megyei nemzetőrségi parancsnok. 1849 májusától a kormány konstantinápolyi követe, a szabadságharc bukása után párizsi kényszer emigrációban élt (távollétében halálra ítélték). Majd aktív szerepet vállalt a kiegyezés előkészítésében. 1867-1871 miniszterelnök, ezt követően a Monarchia közös külügyminisztere volt. 1879-ben mondott le, miután előző nap aláírta Németországgal a kettős szövetségi szerződést, amelynél ő diktálta a feltételeket Bismarcknak. Ezután teljesen visszavonult a politikától. 1890-ben hunyt el.