Forradalmi építészet

Váci dóm (Nagyboldogasszony-székesegyház)

Egyikőnk sem ismerte ezt a székesegyházat, újdonság volt számunkra. Elcsodálkoztunk azon, hogy ez a harmadik legnagyobb székesegyházunk, az esztergomi és egri után. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nem minden bazilika székesegyház, és nem minden székesegyház bazilika. A székesegyház mindig a megyéspüspök székhelye.

Tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét. Később Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök pedig Migazzi Kristóf lett

1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban. Tervezője a francia Isidore Canevale, aki a korabeli francia „forradalmi építészetnek” megfelelően képzelte el az épületet.

A D.O.M. felirat a latin „Deo Optimo Maximo” („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, melyet gyakran a templom püspöki székhely voltára utaló dóm szóként értelmeznek. A feliratsor felett Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak.

A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár  készítette.

A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását. a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta. A főoltárkép 170 éven keresztül nem volt látható, mivel nem sokkal elkészülte után Migazzi egy olajfestménnyel eltakartatta, és csak a XX. század negyvenes éveiben szabadíttatta ki Pétery püspök.

 Konstantin tér