Gyűjtemény

Múzeumból, most csak egyet választottam a sok látnivaló közül. A Federico de Freitas-gyűjteményt, amit a ház utolsó tulajdonosa, adományozott 1978-ban a városnak. 

Valójában azért esett erre a választásom, mert így egy szépséges madeirai házbelsőt is megismertem teljesen berendezve, szobáról, szobára végigjárva. Nagyon tetszett. Sajnos bent nem fotózhattam.

Casa da Calçada néven is ismert ház, Calçada grófok egykori rezidenciája volt, és a 17. századból származik. Freitas 1941-től bérelte a házat és közel 40 év alatt gyűjtötte az itt látható mesés tárgyakat.

Dr. Frederico de Freitas (1894-1978), Madeira ügyvédje, közjegyzője és gyűjtője. Először Madeira vonatkozású tárgyakat gyűjtött, majd gyűjteményét kiterjesztette hazai és külföldi eredetű szobrokra, festményekre, bútorokra, kerámiára, metszetre.

Drága Édesapám többször eszembe jutott, ahogy a tárgyakat nézegettem, milyen jó szeme volt, több minden ismerős volt.

A kert, azon kevés megmaradt kertek egyike a városban, amely megőrizte hagyományos jellegét. Középen egy szép frangipáni uralja a teret.

Itt a kertben az emeleten vagyunk és fentről nézhetünk le a környező utcákra.

Kilátás a kertből

Itt tekinthető meg Casa dos Azulejos néven egy csempegyűjtemény, mely 1999-ben nyílt meg. A kiállítás négy emeletén kronologikus logika szerint oszlik el, megidézve a csempe fejlődését a kezdetektől napjainkig. A csempegyártásnak szentelt térben, különféle technikákat mutatnak be.

Iraki csempe, feltűnt a hátrafelé nyilazás :))

Nem tudok betelni velük. Sajnos már nem lesz újabb lakásom, ahová betehetnék ilyen szép kék csempéket!

Folyt. köv.:>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/08/libego.html