Studium Generale

A pécsi középkori egyetem Magyarország legelső egyeteme (latinul: studium generale). A térség első három egyeteme - a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) - után 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa, Nagy Lajos király kérésére. A második magyar egyetem, az Óbudai Egyetem alapításakor (1395) a pécsi egyetem feltételezhetően már nem működött.

Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobra a pécsi székesegyház oldalában – Kotormán Norbert alkotása (2017)

Az egyetem igazi szellemi atyja a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos volt, aki egyházi hivatala (1361-1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere volt.

Az egyetem történetéről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk, a török uralom (1543-1686) és a két keresztény ostrom (1664, 1686) alatt a középkori dokumentumok többsége megsemmisült.

Az intézményt az egyházjog és a latin nyelv tanítására szánták elsősorban, így a kor magyar diákjainak nem kellett ezután külföldre utazni az egyetemi szintű képzéshez. 

A pécsi középkori egyetem feltételezett épületét 1978-1998 között tárták fel a püspökvárban, az egyetem épületétől nyugatra megtalálták Miklós püspök által, 1335-ben alapított Aranyos Mária-kápolna maradványait is, benne az egyetemet alapító Vilmos püspök baldachinos síremlékével.

 A Szentlélek kiáradása  az apostolokra (Pünkösd)

A kápolna feltárásakor előkerült gótikus szoborleletek, amelyek között csupán torzók és töredékek maradtak fenn

A hajdani Püspökvár északi részén a 18. században megépült az uradalmi Magtár épülete. Az építményt 7000 pozsonyi mérőre tervezték, így összesen 439 600 liter folyadék vagy 325 920 kg termény tárolására volt alkalmas. :) 

Napjainkban a többszintes borospince fölött a Magtár Látogatóközpont emelkedik, amely turisztikai információs pont és közösségi események, művészeti bemutatók, valamint a vendéglátás helyszíne.