Gyárudvar

Pirogránit udvar, Zsolnay-negyed

Zsolnay nevéhez kötődik: a Zsolnay-porcelán, az eosin, és a pirogránit. 1885-ben az épületkerámia minőségének javítására tett kísérletek eredményeként jött létre, kifejezetten azért, hogy a költséges kőfaragványokat kiváltsa a historizáló épületek homlokzatán. Magas hőfokon égetett építészeti kerámia, amelynek szemcsés, homokkőre emlékeztető a szerkezete. Mázatlanul vagy különféle mázakkal jól alkalmazható kül- és belterekben egyaránt.

Cifra kémény

A kályhagyár kemencéinek gyűjtőkéménye volt, amelyekkel ún. rókatorok-csatornákon keresztül volt összekötve. Nevét kerámia díszeiről kapta. Szabadon álló pozíciója a körülötte lévő épületek elbontásával állt elő, így tudott igazán az udvar meghatározó elemévé válni.

Neves építészek (Lechner Ödön, Komor Marcell) látták meg a nagy lehetőséget a fagyálló Zsolnay pirogránit épületkerámia alkalmazásában, a Zsolnay gyárral szorosan együttműködve határozták meg a 19. század végi magyar szecessziós építészet színes világát. A budapesti Iparművészeti Múzeum, a Mátyás templom és a Földtani Intézetet, elsőrendű példái ennek az irányzatnak.

A "piro" előtag a magas hőmérsékleten való égetésre, a "gránit" a szilárdságra, tartósságra utal. A porózus szerkezetű anyag sav és fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg, sem a szennyezett levegő nem támadja meg.

A Pirogánit udvar jelenleg alkalmi rendezvénytér, különféle koncerteket is tartanak itt.

Gyár épületei, bár a tényleges munka már nem itt folyik, hanem a mellette lévő épületekben

Folyt. köv.....