2017. augusztus 15., kedd

Erőd látogatás

Másnap ellátogattunk Komáromba, hogy megnézzük a híres Monostori erődöt, nem nagy távolság Tatától kb. 21 km. Olyan szerencsénk volt, hogy azonnal csatlakozhattunk az óránként induló csoporthoz, idegenvezetéssel. Három éjszakás szállásfoglalásunk révén, kaptunk egy Vértes-Gerecse kártyát, ami sok helyen ingyenes vagy kedvezményes belépést biztosított számunkra, a környék látnivalóihoz.
Ilyen képet készíteni nem tudtam, a kép forrása: wikipedia
Komáromban, a jelenlegi szlovák oldalon az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. 1664 után építették az Újvárat, a császári csapatok jelentős támaszpontját, Bécs előretolt bástyáját. Az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata.
Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd.
Monostori erőd
1809-ben Napóleon seregei elfoglalták Bécset, I. Ferenc császár pedig Komáromba menekült. A nagy ijedségben a császár elhatározta, hogy Komáromban a birodalom legerősebb erődrendszerét fogja megépíteni. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték haditechnikailag elavult.
Méretei tényleg lenyűgözőek. Az erőd 25 hektárt foglal el, 640 helyiség van benne, előfordult, hogy egyszerre nyolcezer katona állomásozott itt. Hatalmas faragott kövekből épített fal, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakaró és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszer (kazamata-hálózat).
Harci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. Az I. világháború alatt sorozó- és kiképzőközpontként funkcionált. A II. világháborúban a Monostori erődbe helyezték a 22-es gyalogezred parancsnokságát, és az I.-II. zászlóalj katonái innen indultak a Don menti ütközetekbe.
Hm....közös latrina :))
1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a csehszlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak.
A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszerben.
Az Északi bástya belső udvarának jó akusztikai hatása révén, szabadtéri színi előadások tartására alkalmas színpadot létesítettek.
Sajnos a Duna bástya teteje most nem volt látogatható, pedig onnan lehet jobb fotókat tudtam volna készíteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése