A régi Kertészeti Egyetem (Szent István Egyetem) környéke, a Gellért hegy déli lábánál, területe 7,5 hektár, 1975-ben az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánították. Emlékszem, hogy egyszer jártunk itt egy Kertészeti Kiállításon, akkor az
orgonák virágoztak éppen, amiből szintén szép gyűjtemény található itt.
Térdeplő lány virággal (Kucs Béla 1966)
A vidéket valaha szőlőskertek borították, melyet a filoxéravész
pusztított ki a XIX. század végén.
Sajátos mikroklímával rendelkezik, az ország talán
legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti a nagyváros kőrengetege,
főképp pedig a fölé boruló szennyezett "légkupola". Megtalálható itt csaknem minden olyan fásszárú és évelő lágyszárú faj és fajta, ami hazánkban forgalomban van. Gazdag mediterrán gyűjteménnyel rendelkezik.
Bemutatókertként szolgál a dísznövénytermesztéssel, dendrológiával és díszkertészettel ismerkedő hallgatók számára. Fontos feladata a honosítás. (dendrológia - a növényrendszertan fás növényekkel foglalkozó ága)
Felső Kert bejárata a Ménesi úton
A Felső Kert szép és ritka idős fáiról nevezetes. Itt él az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica), libanoni tölgye, (Quercus libani)
Itt alapította a Bach-korszak idején
kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben. Sajnos teljesen magára hagyva.....
Bereczki Máté (1824-1895) szobra, a legnagyobb magyar "gyümölcsész"
Kerti tó
A botanikus kertek leglátványosabb időszaka, a tavasz vagy ősz, itt még egy nárcisz gyűjtemény is található. (A nárcisz-mező bakancslistás hely számomra) Ennek ellenére nagyon kellemes sétát tettünk ebben a csodás környezetben. Nem is tudtam, hogy a Gellért hegyen ekkora botanikus kert található. Biztos eljövök még máskor is!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése