Csontváry Múzeum 1973-ban nyílt meg Pécsett, egy neoreneszánsz épületben. Ez Csontváry legnagyobb gyűjteménye
A Felvidéken született
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) későn érő típusnak volt mondható, egészen 41 éves koráig élte a patikusok hétköznapi életét Iglóban,
akkor utazott csak Münchenbe festészetet tanulni. Előtte pár évvel, egy
római útja során egy belső sugallatot követve határozta el, hogy ő lesz
a világ egyik legnagyobb festője. Stílusa teljesen egyéni, konkrét irányzatokhoz nem is igazán lehet
besorolni. Legismertebb művei különböző utazásai során szerzett ihletei
alapján készültek.
Szobra, a múzeummal szemben áll,
másolata a budapesti Kerepesi temetőben,
1953-ban elhelyezett szimbolikus sírján álló szobornak. Valójában a
zseniális festő hamvai az Óbudai temető egy tömegsírjában lettek
elhelyezve, mert nem volt senki a halála után, aki a sír bérleti díját
fizette volna, több évtizednek kellett eltelnie, hogy a hozzá méltó emlékhelyet megkapja. Kerényi Jenő a festő alakját Csontváry önarcképe alapján formázta meg
Jó másfél évtizedre tehető munkássága során sem kapta meg az
elismertséget Magyarországon, élete utolsó éveiben elborult elmével élt.
Végül 1919-ben elszegényedve halt meg. Életműve nagy valószínűséggel a feledés homályába vész, ha nem talál rá Gerlóczy Gedeon fiatal építész a 30-as években. Az utókor igazán csak a 70-es évektől ismeri el a művészt, mára Magyarország legnépszerűbb festőművésze
Zrinyi kirohanása
Vihar a Hortobágyon
Római híd Mosztarban
Nagy Tarpatak a Tátrában
Baalbek
Mária kútja Názáretben
Marokkói tanító
Magányos cédrus
Nagy László - Seb a cédruson
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése