Legrégebbi magyar kegyhelyen

Siklós felé útba ejtettük Máriagyűdön található egyik legrégebbi kegyhelyünket, mely a Tenkes hegy lábánál fekszik. Több jelentős zarándok-útvonal csomópontja vagy végpontja.

A közeli forrás állítólag már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, majd az Árpád-korban, az itt elhelyezett Mária-szobornak, a különböző jelenéseknek és csodáknak köszönhetően egyre többen zarándokoltak a Tenkes aljára. 1148-ban II. Géza király, a közeledő bizánci sereg miatt, itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és megfogadta, hogy egy kőtemplomot emeltet. Az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi. Az épület sok viszontagságon ment keresztül, a török hódoltság idején mecset volt, majd a görögkeleti rácok, később a reformátusok használták

A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hozott Kaproncáról, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején el kellett menekíteni Gyűdről. A támadók el akarták pusztítani a szobrot, azonban ez több egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a Siklósi-várban helyezték biztonságba, de miután a várat bevették a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban a pécsi megyéspüspök adományozott új szobrot a kegyhelynek, amely ma a főoltáron áll, 1784-ben ezüstből ötvözött palástot kapott

A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, gróf Batthyány Kázmér horvát bán adományából.

 Napóra, mely eredetileg 1742-ben készülhetett

1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket és távozniuk kellett a ferenceseknek.

1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújítások történtek. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Legnagyobb ünnepét július 2-án, Sarlós Boldogasszonykor tartják, amikor a római katolikus egyház arról emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” Július 2. az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. Az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.

 Szépséges szobrok

Szűz Mária szobra, melyet a Mohács-szigeti hívek állíttattak hálából, mert a Szűzanya megvédte őket a Duna áradásától.

 Szabadtéri oltár a nagybúcsúk színtere

 1751-ben épült kálvária

 A kálvária Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatát 1949-ben szentelték fel.

A Máriagyűdi kegytemplom mellett található barokk ferences rendház 1739-ben épült a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával. A rendházat a Pécsi Egyházmegye 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá.