Schaár Erzsébet utca Pécs, Káptalan utca 5.
Különlegesnek találtam......
Schaár Erzsébet (1908-1975) a Képzőművészeti Főiskolára járt. Mestere
Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt. A hatvanas évekig portrészobrászként
alkotott. Később térbe ékelődő – némileg Giacometti szobraihoz hasonló – figurákat készített. Számos köztéri szobra áll Budapesten és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban van.
A szobrásznő utolsó, nagy alkotása az "Utca", 1991-ben helyezték el itt.
Schaár Erzsébet művészetének eme összegzése tér és ember kapcsolatának, tér és idő korrelációjának szuggesztív megjelenítése, mely egyebek között neves magyar művészek portréit (Szabó Lőrinc, Patkós Irma, Psota Irén), illetve környezeti alkotásokat (Kirakat, Tükörszoba) foglal magába, végleges változatában gipszből formázva.
A székesfehérvári Csók István Múzeumban 1974-ben mutatták be a 24
méteres „Utcát”. Az életnagyságú alakokból és építményekből álló,
monumentális együttes hungarocellből volt megformálva, továbbá textilből,
kócból, növényekből, tükörüvegből.
Később bemutatták Luzernben,
részleteit a Velencei Biennálén, majd Stockholmban, végül Budapesten, a
Magyar Nemzeti Galériában.
"A szobor-utca kompozícióban az életnagyságú szoboralakok ugyanúgy
viselkednek, mint a valóságban: kinéznek az ablakon, állnak a falaknál,
de mozdulatlanul, időtlenül léteznek ebben a térben. A szemlélő azt
érezheti, hogy nagyon régen, már a múltban is ott voltak, és a jövőben
is ott lesznek. Ők a múló időben állandósult lények, az ember-tér-idő
egymásra utalt, kikerülhetetlen összetartozásának művészi megjelenítői."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése