2023. március 12., vasárnap

Középkori Magyarország szentje

Liezen-Mayer Sándor: Magyarországi Szent Erzsébet, 1882
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya, négyévesen került Thüringiába. 1213-ban megölték az édesanyját (Bánk bán Gertrúd királynéja). Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor öccse, Lajos jegyezte el. 1221-ben esküdtek meg, három gyermekük született. Amíg férje II. Frigyes császár oldalán harcolt a keresztes háborúkban, Erzsébet irányította a tartományt. Szerényen élt, s mindenben segítette és támogatta a szegényeket. Férje halála után menekülni kényszerült Thüringiából, Lajos öccsei, a 20 éves özvegyet megfosztották vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Végül zárdába vonult. A hesseni Marburgban élte utolsó éveit, s ott is a szegények támogatójaként tisztelték. A betegeknek gyógyulást hozó irgalmas cselekedetei miatt a pápa már 1235-ben szentté avatta. Erzsébet a legismertebb magyar szent a nagyvilágban. Szent Erzsébet alakja többnyire csak az oltárképeken jelent meg, szimbólumokkal körülvéve, glóriával a feje körül. 
A pozsonyi származású szülőktől Győrben született Liezen-Mayer Sándor (1839–1898) 1854-től Bécsben, 1856-tól pedig Münchenben tanult. 1880 és 1883 között a stuttgarti művészeti akadémia igazgatója volt, majd visszatért Münchenbe, ahol az akadémián a történeti festészet professzora lett. Festői és tanári munkássága mellett kiemelkedő az illusztrátori tevékenysége is, s különösen a „Faust”-hoz készült, 1876-ban megjelent ötvenlapos sorozata.
A képen a fiatal, szinte kislánynak tűnő Szent Erzsébet hermelines palástját borítja a gyermekével didergő koldusasszonyra. A szegény asszony piros-fehér-zöld rongyai egyértelműen az oltalmazásra szoruló Magyarországot jelképezik, Erzsébet pedig valóban mint a magyarok oltalmazó királynéja jelenik meg. 
(Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, amely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett (télvíz idején) illatos rózsák voltak kosarában.)
 
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán 2022. évben tett látogatásom alkalmából számomra kedves alkotásokból válogattam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése