Iker paloták

 Klotild-paloták

Az Eskü tér (ma Március 15. tér) a nevét onnan kapta, hogy I. Ferenc József a megkoronázása után, 1867-ben a fővárosi plébániatemplom előtti téren tette le az esküjét. Ez a tér számított a pesti történelmi belváros egyik legfontosabb helyszínének. 

Itt volt a piaristák rendháza és iskolája

Mikor elrendelték, hogy az Eskü téren építsék meg az egyik fővárosi hidat, a kivitelezés komoly akadályba ütközött. Itt az utcák és a terek a történelem folyamán spontán alakultak ki. Végül úgy döntöttek, hogy a mai Rákóczi utat kivezetik az Eskü térre, és az útban lévő épületeket lebontják. Egyedül a plébániatemplom menekült meg a bontástól.

A felszabadult értékes telkeket, az uralkodó család szerezte meg, Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége.

A főhercegné felkérte, Korb Flóris - Giergl Kálmán építészpárost az épületek tervezésre, akik angol neobarokk stílusú ikerpalotát terveztek az út két szélén, amelyek az épülő híd kapujaként is szolgáltak. A neobarokk inkább az épületek külső, a szecesszió pedig inkább a belső terekben érvényesült. A két, egymással szemben álló épület teljesen szimmetrikus, a két palota tükörképe egymásnak. Az építkezést 1899-ben kezdték meg. 

Mindkét építész Németországban tanult, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgoztak, ahol olyan nagyszabású munkák tervezésében vettek részt, mint pl. a New York-palota. Önálló irodájukat 1894-ben nyitották meg. 

(Tudtátok, hogy a Debreceni Egyetemet is Korb Flóris tervezte?)

A házakat egy akkoriban még újdonságnak számító technikával építették, vasszerkezettel, amit faragott kőburkolattal takartak el. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az első emeleten egyesületek és társaságok számára hoztak létre helyiségeket. A második és harmadik emeleten bérlakások kaptak helyet. A Klotild-palotákba 1902-ben a kor leggazdagabb emberei költöztek be. Érdekesség, hogy Korb Flóris és Giergl Kálmán is az északi Klotild-palotában élt körülbelül tíz éven át.

 Az egykori Belvárosi Kávéház bejárata

A lakások különlegessége volt, hogy a fűtést Zsolnay cserépkályhák biztosították, valamint itt állították szolgálatba Budapest első liftjét is. Az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Saroktornyai 48 méter magasak, és csúcsukon a főhercegi korona felnagyított másai.

A Matild elnevezésről jelenleg is találgatás folyik. Három nő viselte a Habsburg-családban ezt a nevet. Az első Matild a Habsburgok között egy 1251 és 1304 között élt bajor hercegné volt, a második 1849 és 1867 között élt, Hildegard bajor hercengő és Albert főherceg lánya, és amint azt a krónikák feljegyezték, mindössze 18 éves volt, amikor egy színházi előadás előtt titokban el szeretett volna szívni egy cigarettát, ám dohányzást tiltó apja rányitott, és a sebtében háta mögé rejtett cigaretta lángra lobbantotta a ruháját. A lány az így szerzett súlyos égési sérülésekbe végül belehalt. A harmadik Matild jóval az épületek átadása után, 1906-ban született, Mária Valéria kilencedik gyermekeként. Valószínű, hogy a két név között fennálló szóvég azonosság miatt terjedt el a Matild megnevezés. (Klotid-Matild)

A háborús nehézségek elérték a Habsburg-családot is, így 1917-ben kénytelenek voltak eladni a palotákat. Ekkor egy magyar földbirtokos vette meg őket. A főváros 1944 -1945-ös ostroma alatt mind a két épület kapott találatokat. A II. világháborúban felrobbantott régi Erzsébet híd helyén 1964-ben megépült az új híd, a metró építéssel átalakult a Ferenciek tere is.

1977-ben mindkét épületet műemléknek nyilvánították, és részei az UNESCO világörökségének is. A rendszerváltás után a Posta kezébe került az északi Klotild palota, 2002-ben eladták, úgy olvastam, hogy olasz kézbe került, jelenleg felújítás alatt áll.

Nemrég fejeződött be a török kézben lévő Matild Palota rekonstrukciója, és egy luxusszálloda nyílt benne. Hivatalos nevén Matild Palace, a Luxury Collection Hotel, a Mariott hotellánc legújabb tagja. A szálloda 111 szobával és 19 lakosztállyal rendelkezik. Egyedülálló a 48 méteres toronyban berendezett három szintes lakosztály, 360 fokos panoráma nyílik az egész városra, és még csillagászati távcsővel is felszerelték.

Az épületben nyílt Matild Café & Cabaret, az ikonikus történelmi kávéháznak, az eredetileg 1901-ben alapított Belvárosi Kávéháznak az újragondolása, amely egykoron Budapest legkedveltebb társasági helyszíne volt.

A Spago Budapest étteremben, az Oscar-gálák állandó séfje, Wolfgang Puck, a budapesti Matild Palotában nyitotta meg első európai éttermét. A séf felügyeli, The Duchess névre keresztelt rooftop bárt is.

A Krúdy-szobrot még 2021-ben állították fel, aki állítólag a kávéházban vetette papírra a Szindbád számos történetét. A Duna utcában elhelyezett bronzszobor Lelkes Márk és Máthé Krisztián szobrászművész alkotása. Akár le is ülhetünk Krúdy asztalához. 

Legutóbb a szoborral kapcsolatban azt olvastam az egyik hírportálon, hogy Krúdy nem járt a Belvárosi Kávéházban, mert jobban kedvelte a kis kocsmákat. Én szeretem az ilyen utcai szobrokat, bár hiányolom róla a feliratot, az embereknek fogalma sincs kit ábrázol.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sírok, hogy külföldi kézbe került ez a csodás épület, de ugyanakkor örülök, hogy a sok hányattatás és pusztulás után, tényleg korhűen, mesésen felújították. Remélem, hogy lesz alkalmam a közeljövőben meginni itt egy kávét, és belülről is láthatom az épületet.