Csók itt és ott

A Nemzeti Galériában tett 2022. évi látogatásom alkalmából fedeztem fel Csók István egyik festményét. Meglepett, hogy ott találom, hiszen jól ismertem ezt a művet a Debreceni Református Kollégium Múzeumából. Sajnos a debreceni, a kiírás szerint Hepák József által készített felvétel.

 

  Csók István festménye, az „Úrvacsora”, 

vagy más címen „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”

 (1890)

Október 31. a reformáció emléknapja. 1517-ben ezen a napon tette közzé Luther Márton azt a vitairatát, amely „95 tétel” néven vált ismertté, s amelynek központi gondolata a megtérés, a bűnbocsánat és az evangélium szentsége. A reformáció napja több európai országban is állami, Magyarországon a református és evangélikus gyülekezetek számára egyházi ünnep.

 

Debreceni felvétel

Csók István húga esküvője előtt maga is hivatalos volt egy ünnepi istentiszteletre szülőfaluja, Sáregres református templomába. A huszonéves ifjú művész, úgy érezte, hogy a világ csodái után egy falusi templom már semmi újdonsággal nem szolgálhat számára. Aztán azon kapta magát, hogy a hívekkel együtt imádkozik és énekel ő is. Ekkor fogalmazódott meg benne a festmény gondolata. 

A képet Münchenben festette meg, helyi modellekkel. A kép központi szereplői azonban az úr asztalához járuló leányok, s közülük is kitűnik az előtéren átvonuló kisleány. Ezt a figurát eredetileg imádkozó alakként képzelte el, a müncheni lánymodell azonban megbetegedett, így Csók félbehagyta a képet, majd hazautazott Magyarországra, s a festményt is maga után küldette. Hazafelé jutott eszébe a kislány, Érsek Örzsi, akinek alakja már az egykori istentisztelet alatt is megragadta. Úgy érezte, ő lenne a legalkalmasabb modell a kép főalakjához.

A képet 1890 végén mutatta be a Műcsarnok téli tárlatán.

Áhítat, hit és átszellemültség sugárzik a szép, fiatal lányarcokból. Pontosan azt a megrendült lelkiállapotot adja vissza, amit Csók maga is érzett, amikor annyi év után újra beült földijei közé a templom padjába. 

A festmény 1891-ben a párizsi Salon, 1900-ban pedig a párizsi világkiállítás aranyérmét is elnyerte. 

Jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható