Itáliai reneszánsz

A Magyar Képzőművészeti Egyetem épületeiben jártam

A hazai felsőfokú művészképzés sokáig nem volt megoldott, a képzőművészek a bécsi, müncheni vagy a párizsi akadémiákon tanultak. 1871-ben megépült a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde.

Rauscher Alajos építész, a Mintarajztanoda tanára tervezte, neoreneszánsz stílusban. A homlokzat általa tervezett sgraffitójában a medalionok portréi, Székely Bertalan művei: Tiziano, Dürer, Leonardo da Vinci, Kupeczky, Michelangelo, Raffaello

A szomszédos telekre közadakozásból épült az 1877-ben felavatott Műcsarnok, a magyar művészet első otthona, a hazai mesterek legjobbjai dolgoztak rajta.

Valójában, mint kiderült ez az elszürkült épület rejti a csodát.

A Millenniumra, 1896-ban kiállítási palota épült a Városligetben, mely a Műcsarnok nevet kapta. Ekkor keresztelték át az Andrássy úti épületet Régi Műcsarnokra. Később a két szomszédos épületet egybenyitották, s azóta a Régi Műcsarnok épülete a Képzőművészeti Egyetem része.

"Olyan, mintha Firenzében vagy Veronában sétálnánk, egy reneszánsz palota freskókkal, márvánnyal és arany szegélyekkel díszített belső tereiben" írták róla, ezért döntöttem úgy, hogy látnom kell a valóságban is. Ráadásul csodás Lotz-freskókat rejt, amiket az utóbbi hetekben ámulattal nézek szinte mindenhol itt Budapesten.

Az épület tervezője a prágai születésű Láng Adolf volt, aki a pécsi és a kassai színházakat is megálmodta, a veronai Palazzo Bevilacqua mintájára épült. Az előcsarnok háromhajós boltozatára maga az építész tervezett ornamentális díszítményeket. Scholtz Róbert, a kor díszítőfestője kivitelezte, aki ekkoriban az Operaház festésén is dolgozott, a Szent István-terem aranyozása is az ő keze munkája.

Az épület színes üvegablakait Róth Zsigmond tervezte (Róth Miksa édesapja)

A Belvederei Apolló-szobor másolata

Jungfer Gyula által alkotott kovácsoltvas kapu

 Az ovális kupolával koronázott lépcsőház

A lunettákban Lotz Károly alkotásai az egyes művészeti ágakat ábrázolja, művészettörténet, iparművészet, szobrászat, építészet, rajz, festészet, körülöttük szárnyas puttók a művészet különféle eszközeit tartják. Egy lunetta üresen áll, az építészet allegóriáját levették a falról restaurálás céljából, annyira rossz állapotban volt. A freskók szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek.

Lenyűgöző, csak forog az ember és a szemét nem tudja levenni a mennyezetről

A csoda még folytatódik, valósággal az egyik ámulatból a másikba estem

Az első emeleti folyosó Lotz-mennyezetfreskók szimbolikája, az összhangot, a szépséget, a valóságot és képzeletet jelenítik meg, amelyek a kor felfogása szerint elengedhetetlennek számítottak egy jó mű létrejöttéhez. Az itt látható mennyezeti stukkók Kéler Napoleon építész munkái. 

Összhang

Szépség

 Valóság

Képzelet

Lotz Károly a 19. század egyik legismertebb és legkedveltebb magyar festője. Itt írtam róla >>>>>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/01/a-keleti-freskoi.html 

Az épület kiállítóterméhez az időszakos és diplomakiállításoknak helyet adó Barcsay-teremhez vezető folyosó. 1882-ben ebben az épületben került kiállításra Munkácsy Mihály - Krisztus Pilátus előtt festménye.

Az udvar az eredeti tervek szerint nyitott átriumnak épült, és csak a '60-as években készült el az üvegtető Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként egy gyönyörű, mára megsemmisült majolikakút díszítette. Jelenleg "A diploma régen fontos volt" kiállítás tekinthető meg itt.

Sajnos ezeknek a képeknek a nyomára nem leltem sehol, de pótolom, amint tudomásomra jut róluk valami információ, az aula emeleti részét díszíti.

Az épület és a freskók teljes felújítása 2021-ben fejeződött be. Csodálatos lett a végeredmény!

A szomszédos, művészetoktatásnak helyet adó, Izabella utca-Andrássy út sarkán található épület belül már jóval egyszerűbb és funkcionálisabb. A bejárat márványozott falakkal, oszlopokkal és színes, aranyozott stukkóboltozattal ellátott fogadótere azért lenyűgöző.

A lépcsőházon végigfutó kovácsoltvas korlátnál elidőztem egy kicsit, szokásomhoz híven.

Az emeleti lépcsőfordulónál, a ​Tornai Gyula által készített, Velázquez-másolat, ez a II. világháború során cafatokra szakadt, és így darabjaiból rakták össze az intézmény restaurátorai.

A kétemeletes épület a másikhoz képest meglehetősen puritán. Nagy a belmagasság, hogy minél több természetes fényt kapjanak az oktatótermek és a műtermek.

Dávid tér a névadó szoborral

A könyvtárba sajnos most nem tudtam benézni, pedig állítólag az maga is történelem, jórészt még az eredeti bútoraival, gyakori filmforgatási helyszínek ezek a termek, éppen érintetlenségük miatt. Figyelemmel fogom kísérni, hogy mikor lesz vezetett bejárása az egyetemnek, hogy többet láthassak a művészet fellegvárából és bepillantást nyerjek a művész palánták munkáiba.....