Valójában a Magyar Nemzeti Múzeumba azért mentem, hogy megtekintsem a Magyar EXPO sikerek kiállítást, de előtte elidőztem egy kicsit a lépcsőházban Lotz Károly és Than Mór freskóinál, és Pogány Gábor Benő bronz csodáinál. Végül megérkeztem a végcélhoz is :))
Magyar EXPO sikerek (1851-2021) 170 év 32 világkiállítását, illetve az azokon megjelent magyarok sikereit mutatja be. Ez a kiállítás 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait mutatja be egy helyen.
Az első világkiállítást, vagy más néven Expót, 1851-ben rendezték Londonban, helyszíne a Hyde Park Kristálypalotája volt, az ötlet Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott. Itt magyar siker is született: a hazánk által kiállított
lepkés-virágos mintájú herendi étkészletbe maga a királynő is
beleszeretett, és rendelt belőle – a
Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi
motívum.
Szemezgettem a kedvenceimből.
Zsolnay-váza, már ismerős volt, Pécsen a Zsolnay Múzeumban megcsodáltam anno. Az
Apáti Abt Sándor által tervezett négyalakos díszvázát 1906-ban mutatták
be a Milánói kiállításon, ami során a magyar pavilon leégett és szinte
minden odaveszett - sokáig úgy hitték, ez a műtárgy is. Csodák csodájára
100 évvel később bukkant fel újra egy árverésen, aminek kapcsán ismét
visszakerült hazánk tulajdonába. Ezután a 2015-ös világkiállításon pedig
már magyar színekben tündökölhetett. A sors akarta, hogy az EXPO akkor épp Milánóban került megrendezésre.
>>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/muzeumok-utcajaban.html
1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország - köztük Magyarország - is a tagja. A mai napig a párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, a soron következő expó rendezési jogát.
1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország - köztük Magyarország - is a tagja. A mai napig a párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, a soron következő expó rendezési jogát.
Tull Ödön: Simonyi óbester az égő arcolei hídon
(Kiállítva: 1900. Párizs, a magyar pavilon Huszártermében)
"Hadik huszár" Herendi porcelán, Kisfaludi Stróbl Zsigmond - Huszár karddal című műve nyomán
Csodás festményeket lehet itt látni, többek között, Csók István: Honi soit qui mal y pense (Rossz az, aki rosszra gondol) című művét, amiről külön bejegyzést írok, mivel felkeltette az érdeklődésemet ez a különleges cím, hátha mást is érdekel......
Szinyei Merse Pál: Pacsirta (Kiállítva: 1911 Torino)
Medgyessy Ferenc terve a Régészet című szobrához
1992 Sevilla, Makovecz Imre
Kovács Margit: Fonó lány
Halasi csipke
A New York-i magyar pavilon étterme, a falon Pekáry István: Alba Regia gobelinjével (1939)
Ferenczy Noémi: Teremtés (falikárpit)
1929 Barcelona, 1935 Brüsszel, 1937 Párizs, nagydíj, 1958 Brüsszel
Matyó Madonna
Tervező: Lux Elek (1937 herendi porcelán)
Fátyoltáncos
Tervező: Lux Elek (1929 herendi porcelán)
A tárlaton a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az
építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem,
élelmiszeripar és a vendéglátás is.
Érdemes megnézni, sok szépséget látni.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése