Petőfi ismert és ismeretlen arca

200 éve született Petőfi Sándor, a 2022-es és 2023-as évet az Országgyűlés Petőfi-emlékévvé nyilvánította. Ez év januárjában nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) állandó kiállítása, Költő lenni vagy nem lenni címmel. (Petőfi 1845-ben irt verse)

 

A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít. Az irodalom és képzőművészet együtt jelenik meg, a termek falain XIX. századi, a költővel kortárs, illetve századvégi festmények kísérik a Petőfi-idézeteket.

 Nyitóterem

Engem ez a kiállítótér teljesen lenyűgözött a látványával. Itt a mindenki által ismert Petőfit láthatjuk szobrokon, képeken, festményeken, könyvekben, versekben, hozzá köthető tárgyakkal együtt.

Madarász Viktor: Hazám című alkotása (1875)

Orlay Petrics Soma - Petőfi Mezőberényben (1849)

A költő utolsó portréja még életében, innen Erdélybe indult, ahonnan már nem tért vissza. Alatta a gondolkodószék, mely a festményen is látható. (Orlay Petrics Soma festőművész, Petőfi másod-unokatestvére, barátja, sok Petőfi kép alkotója)

Orlay Petrics Soma - Petőfi Sándor édesapja, édesanyja, 

alatta Petőfi íróasztala

"Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Holdsugári ábrándos lelkemnek."

.

 "Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Vadrózsái szerelmes lelkemnek."

.

"Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Villámlási haragos lelkemnek! "

 

Petőfi Sándor - Dalaim (1846) részlet

A mindössze 26 évet élt költő, már életében is nagy hírnévnek örvendett, verseit széles körben ismerték. Láthatunk eredeti Petőfi-kéziratokat, melyek most először lettek kiállítva állandó tárlaton. Ezek nagyon becses tárgyai a gyűjteménynek, megfelelő pára és hőmérséklet kell nekik, így három hónaponként újak kerülnek a vitrinbe.

A további hat kiállítótér egy-egy téma köré épül. Az első ilyen terem a KÖTELÉK nevet kapta, Petőfi kapcsolati hálóját bemutató szoba, amelynek vizualitása a költőhöz kapcsolódó személyek szobraival és tárgyakkal egészült ki.

 Zala György: Jókai Mór mellszobra, büszt 1893

Hátul a kis ablakokban személyes tárgyak

Vörösmarty sakk készlete

Petőfi pénztárcája, Szendrey Júlia adta emlékül a férjének. Ez egy kecskebőrből készült selyemmel bélelt és gyöngyhímzéssel díszített biedermeier tárca.

A RÓNA nevet viselő terem arról szól, hogyan kötődik Petőfi az első otthonához, az Alföldhöz, a Tiszához, az egész táj csendjéhez és nyugalmához. A falon Petőfi szavai és a vele kortárs alföldi tájképek. (A valódi keretben eredeti alkotások, a többi másolat.)

 Than Mór - Megy a juhász a szamáron (1850-es évek)

RÉMEK terme

A romantikus költészet mindig is vonzódott a misztikus dolgok, a borzongás, a halál vagy a végítélet ábrázolása iránt. 

Petőfi Pesten ismerkedett meg első szerelmével Csapó Etelkével, aki azonban váratlanul meghalt. A meg nem valósult szerelemvágy és a gyász költeményeit egy versciklusba gyűjtötte össze: Cipruslombok Etelke sírjáról.

Orlai, barátja bánatát átérezve illusztrációt készített, Petőfi Etelke sírjánál címmel (1845). Egy temetőkertben festi meg a költőt, mint ahogy verseiben ott tartózkodik, szomorúan, egyedül, a fák lombjai alatt.

"Mi szép, mi szép volt a halotti ágyon!
Mint hajnalban ha fényes hattyu száll,
Mint tiszta hó a téli rózsaszálon:
Lengett fölötte a fehér halál."

 

Petőfi Sándor - Ha életében.....(1845)

 

Orlay Petrics Soma - Szép Ilonka sorozat: VII. Búsongás (1865)

A festmény Schuller Józsefet ábrázolja, aki Pest, Buda és Óbuda hóhérja volt. Tisztségét harmincegy évig, 1818 és 1849 között töltötte be. Ismeretlen művész alkotása (1840 körül)

A romantika rém oldala

Lotz Károly - Illusztráció Petőfi Sándor Szilaj Pista című költeményéhez, 1874 körül

>>>>>>>Petőfi Sándor - Szilaj Pista

(A fenti linken elolvasható, nem ismertem ezidáig)

Az OTTHON terem Petőfi két otthonélményét: a népi-mezővárosit és a polgári-fővárosit illusztrálja.

Kedves vendégek versében a Pestre látogató ostoba falusi vendégeket karikírozza ki,  A boldog pestiek című versében pedig a tékozló városi kultúrát.

Az ÁLDOZAT nevet viselő terem, Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig. A terem egyik falát beterítik a költő által bejárt olyan városok rajzai, ahol valamelyik műve született.

Debrecen

Többször járt nálunk.......

Petőfi utazóládája

Nagyalakú szilánkokat formázó asztal, melynek darabjai érintésre különböző festményrészleteket villantanak fel. Nem igazán tudtam ott, hogy mit is kezdjek vele, nem úgy mint a fiatalság, akik rögtön feltalálják magukat egy ilyen környezetben.

ERŐ

A forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját

A tárlat befejezéseként két szoba megidézi az elmúlt évtizedek Petőfi állandó kiállításait és a kapcsolódó pályázati alkotásokat. Az alábbiak voltak a kedvenceim.

Kondor Béla - Forradalom angyala (1959)

 Lakatos József - Ünnep (1983)

Brückner János 2015-ös Petőfi Pixel portréja, a kis négyzetekből összeálló képet a múzeumlátogatók színezték ki.

A különleges sajtógép a Landerer-Heckenast-nyomdában működött, és 1848-ban a 12 ponttal együtt ezen a gépen is nyomtathatták a forradalmárok a Nemzeti dalt. A nyomdába a hagyomány szerint Petőfi elfelejtette elvinni a vers kéziratát, így emlékezetből diktálta le. A nyomtatott versből több ezret osztottak szét 1848. március 15-én.

A díszes berendezést, amely eredetileg a philadelphiai George Clynn találmánya volt, Landerer Londonból szerezte be. Az akkoriban Európában igen ritka nyomdagépet amerikai sas díszítette, ezért "sasos sajtónak" is nevezték a gépet.

A PIM vándorkiállítása, mindössze néhány négyzetméteres buszban bejárja az országot. Remélem Debrecenbe is ellátogat majd!