2022. november 13., vasárnap

Siena

Siena, három dombra épült, középkori jellegét máig őrző toszkán város. Belvárosát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.  
Zuhogó esőben indultunk a felfedezésére, de szerencsénkre mire beértünk a látnivalókhoz elállt az eső.
A helyi legenda szerint, a várost Remus fiai, Senius és Aschius alapították, mert Romulus elüldözte őket Rómából. A két testvér egy fekete és egy fehér lovon menekült, ezért lett a város zászlaja és címere fekete-fehér. A város neve is Senius nevéből származik. Ez a legenda alapozza meg azt is, hogy saját jelképként ábrázolják a Romulust és Remust tápláló római nőstényfarkast.
A várost a régészeti leletek tanúsága szerint az etruszkok alapították, Róma Augustus idején hódította meg. A római korban viszonylag jelentéktelen település maradt, mert az akkori fő kereskedelmi útvonalak elkerülték. A lombardok hódítása kedvező változást hozott a város számára, mivel akkoriban a régi római útvonalak, mint a Via Aurelia és a Via Cassia a bizánci támadások hatókörébe kerültek, így a lombard állam új, biztonságosabb utakat alakított ki északi területei és Róma között, amelyek Sienát is érintették, így a  kereskedelem fellendült.
A 3. század környékén indult el az evangelizáció, amely Sant’Ansano nevéhez kapcsolódik, aki máig a város védőszentje.
Siena folyamatos konfliktusban állt a pápa-párti Firenzével, Siena ugyanis a ghibellinekhez tartozott, akik inkább a mindenkori császár uralmát ismerték el feljebbvalónak. Idővel a firenzeiek bizonyultak erősebbnek. A város ekkor már hanyatlani kezdett, de a végső lökést az 1348-as pestisjárvány jelentette.
Firenze a reneszánsz központja lett, és építészet, művészeti szempontból azt a korszakot testesíti meg, addig Siena picit inkább a középkorban ragadt.
A város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a 13. és 14. században tervezték és formálták. Különösen jellegzetesek a régi vörösbarna, nagy téglaházak, a kanyargós középkori sikátorok és a csodálatos történelmi templomok.
 
Az Ospedale di Santa Maria della Scala, az egyik első kórház volt Európában, saját szervezetével, amely a zarándokok ellátására, a szegények megsegítésére és az elhagyott gyermekek ellátására jött létre, a Dóm előtt található. A kórházat a katedrális papjai alapították.
1995-ben múzeumként nyílt meg.
Cattedrale di Santa Maria Assunta (külön bejegyzésben)
A Piazza del Campo a városközpont kagylóformájú főtere, Európa egyik legszebb középkori tere. Jelenlegi formáját a 13-14. században nyerte el. Piacként is működött, emellett Siena központi tereként kivégzések, bikaviadalok színhelye volt. Itt áll a Torre del Mangia, és Palazzo Pubblico, és itt tartják a Paliot. 
A Palio, Siena életének része, a helyiekkel élő tradíció, hagyományok megtestesülése, mely a 12. századig nyúlik vissza. Középkori eredetű, különleges, kosztümös lovasverseny a téren. A lovasok nyereg nélkül ülnek a lóra, a verseny rendkívül izgalmas, gyors, a fizikai kontaktus is engedélyezett. A lovaknak háromszor kell körbefutniuk a teret körülbelül 1000 méteres pályán, amin derékszögű fordulók is vannak. Ha egy lovas leesik a lováról, a ló maga is folytathatja a versenyt és elnyerheti a díjat a városnegyedének. Csak az első helyezettet díjazzák. A verseny díja egy Madonna-képpel díszített festett selyemzászló, amelyből minden alkalomra új készül. A 17 városnegyedből 10 versenyezhet, melyet sorsolással döntenek el, de az előző év azonos időszakában kimaradt 7 automatikusan részt vesz, így csak további hármat sorsolnak.  Minden évben kétszer, július 2-án és augusztus 16-án, (munkaszüneti napok) tartják meg, mely előtt díszmenet keretében a térre vonulnak a lovasok.
Torre del Mangia
A Piazza del Campón magasodó torony 102 méteres. A mellette álló városháza harangtornya. 1338-1348 között épült. Megépítése idején Olaszország egyik legmagasabb, nem egyházi tornya volt. Ugyanolyan magasra építették, mint a Duomot, hogy ezzel is jelezzék, hogy az egyház és az állam egyenlő. 393 meredek és szűk lépcsőn lehet feljutni.
 
Palazzo Publico
Ez a Torre del Mangia mellett elhelyezkedő palota. Építése 1297-ben kezdődött, a sienai kormányzat, a Podestá és a Kilencek Tanácsa működött benne, és ma is a sienai városházának ad otthont. A palotában működik a Museo Civico, a város kincseivel, ékszerekkel, koronával. 
Fonte Gaia szökőkút
az úgynevezett “öröm szökőkútját” már 1419-ben építtette, a Michelangelo előfutárának tartott, Jacopo della Quercia. A figurákat 1858-ban másolatokra cserélték. Az eredeti márványszobrokat ma a szemközti városháza múzeumában lehet megcsodálni. A szökőkút a nevét a városlakók örömének köszönheti, amikor először látták a szökőkútból kifolyó vizet. ugyanis a dombon fekvő Siena mindig is vízhiánytól szenvedett.
Sienai hangulat
A finom olasz kávéhoz illő környezet
 A város híres a finom karácsonyi süteményéről, a Panforte-ról, egy dióból, kandírozott gyümölcsökből, fahéjból és mézből készült kemény sütemény.
A recept linkje>>>>>>panforte
 Ízlésesen

Egy húsbolt cégére
Tenger gyümölcsei 
 
Folyt.köv.: Santa Maria Assunta Katedrális

4 megjegyzés:

  1. Mindig ámulattal és csodálattal tölt el ezeknek a sok száz éves városoknak a látványa, micsoda épületeket húztak fel az akkori technikával és ugyanúgy betölti a funkcióját, mint amikor építették. Hihetetlen...

    Jujj, nekem kissé morbid annak a húsboltnak a cégére, bár meg kell mondjam, eredeti :)))

    A tenger gyümölcseitől kiráz a hideg, én nagyon nem bírom még a látványukat sem :) a férjem mikor Gran Canarián voltunk, evett tintahalat, meg polipot na ő sem volt elragadtatva tőle :D

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörűek ezek az épületek! Fantasztikus hangulata van a városnak. Szívesen visszamennék, csak úgy bolyongani, nézelődni, fotózgatni, nézni az ízig-vérig olaszokat, turistákat! :))
    Igen eléggé morbid, ha a húsát eszem az állatnak, nem szeretek arra gondolni, hogy egy kis érző lény volt egykor. Valahol megértem a vegetáriánusokat......
    Mi imádjuk a tenger gyümölcseit, a halat sosem unnám meg. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A halat én is szeretem, csak azokat a tekergő, vonagló, nyálkás izéket brrrrr, jujj, azt nem😄😄

      Törlés