San Gimignano

San Gimignano, Toszkána egyik gyöngyszeme. Égbe törő középkori lakótornyai, terrakotta színű, mediterrán háztetői, ódon terei, utcácskái, sikátorai, mind-mind évszázados történelemről mesélnek. 1990. óta a város az UNESCO világörökség része.

A települést még az etruszkok alapították, majd Silvia néven római uralom alá került. Mai nevét Szent Geminianusról, Modena püspökéről kapta, aki a legenda szerint, Kr.u. 450-ben megóvta a várost Attila hunjainak pusztításától.

Tornyai miatt ragasztották rá a középkori Manhattan nevet.

A város, teljes mértékben megőrizte középkori arculatát, főként a 13, még ma is álló lakótornyáról nevezetes, melyből egykor 72 db-bal büszkélkedhetett. Ezen lakótornyok keletkezése az 1300-as évek időszakához köthető, amikor is a város legnagyobb virágzását élte, s a via Francigena (Franciaországot Rómával összekötő) zarándokútja fontos tranzitállomásaként kereskedelmi centrummá vált.

A gazdagság kialakulásában jelentős szerepet kapott a sáfrány, melyet San Gimignano körüli földeken termesztettek, s már 1228-ból fennmaradt, hogy ezzel váltotta meg háborús adósságait. Ezzel a “San Gimignano-i arannyal” finanszírozták a tornyok építését is, mint ahogy megalapozta gazdasága és kereskedelme fellendülését egyaránt. A nemes és tehetős családok toronyházaikat részben az ellenséggel szembeni védekezésül, ám méginkább gazdagságuk és hatalmuk fitogtatására építették, mivel a város területét a városfalak korlátozták, az ingatlanok méretét csak fölfelé tudták növelni. Egészen addig zajlott a magassági versengés, míg a város törvénybe nem iktatta, hogy egyetlen torony sem épülhet a városházáénál, az 54 méteres Torre Grossa-nál magasabbra.

1348-ban azonban San Gimignanot is elérte az egész Európát megfertőző pestisjárvány, melynek következtében szinte teljesen elnéptelenedett, később pedig már nem sikerült kikerülnie Firenze hatalmi és kulturális alávetettsége alól. A gazdasági megtorpanásának is köszönhető, hogy napjainkig konzerválódott a középkori város 600-700 éves falaival.

Piazza del Duomo, a város politikai és vallási centruma. Itt áll a Colleggiata di Santa Maria Assunta - Szűz Mária Mennybemenetele Dóm (Külön bejegyzésben írok róla)

Torre Grossa valamint a városháza (Palazzo Comunale), 

A képek egy része a torony tetejéből készült, 218 lépcsőfok megmászása után

Palazzo vecchio del Podestà, 

az egykori városköztársaság elöljárójának palotája

Piazza delle Erbe, egykori zöldség- és terménypiac, jellegzetessége a ghibellin Salvucci család ikertornyai. A család a kereskedésből és uzsora nyújtásból meggazdagodván hogy kérkedhessen a gazdagságával, a tornyok magasságának 1255. évben életbe léptetett korlátozásával úgy dacolt, hogy egyszerre kettőt építettek. 

Piazza della Cisterna, szabálytalan háromszög alakú Ciszterna tér, a gazdaság  és kereskedelem tere, számtalan kis üzletével és műhelyével. A tér nevét adó ciszterna pedig a lakosság vízzel való ellátását szolgálta.

A tér legérdekesebb épülete az Ördög tornya. A legenda szerint a torony tulajdonosa több hónapos utazás után visszatérve meghökkenten tapasztalta, hogy a távolléte alatt a torony megnőtt, s az észérvekkel megmagyarázhatatlan változást az ördög művének tulajdonította.

Itt van Toszkána talán leghíresebb fagyizója, Sergio Dondoli birodalma, a világ legjobb fagyizójává választották (2006-2009) Tényleg nagyon finom volt

San Gimignanó fentről az 54 méter magas toronyból

1999-ben Zeffirelli itt forgatta a Tea Mussolinivel című filmjének nagy részét, és Szent Ferenc életrajzi ihletésű filmjének, a Napfivér, Holdnővérnek is sok jelenetét vették itt szalagra. 

Egy kis delikatesz boltocska

Szuvenír bolt

Esti szokásos pizza, meccs nézéssel egybekötve, az olaszok azonnal rákérdeztek, hogy ki játszik, a fiúk magyarázták, hogy magyar meccset néznek....

Folyt.köv.: San Gimignano templomaival, mert ez megér egy külön misét :))