Szobor arzenál....

Varga Imre  a köztéri szobrászat egyik legismertebb alakja, Siófokon született. Már többször írtam róla én is. Itt aztán gyönyörködhetünk az alkotásaiban.....
A Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész több száz alkotását tekinthetjük meg szerte Magyarországon, sőt, még Párizsban is. Siófok különböző pontjain számos eredeti szobrát és másolatot találunk, mivel a város önkormányzata az 1990-es évek első felében elhatározta, hogy a város köztereit egyfajta Varga-gyűjteménnyé alakítja.
Siófokon a Víztorony lábánál gróf Széchenyi István szobra, amelyet egy kör alakú szökőkútban helyeztek el 2012-ben. A bronz és krómacél szobor a grófot a Balaton első gőzhajóján, a Kisfaludyn állva ábrázolja, hiszen Széchenyi István a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapítója és örökös elnöke.

Az Óbudai Várakozók szoborcsoportról készített eredeti másolat, amely négy, esernyőt tartó, életnagyságú nőalakot ábrázol. A szobrokat Siófokon csak az Esernyősök néven említik.

A Kossuth-díjas avantgárd festőművész, Czóbel Béla életnagyságú, székben ülő bronzszobra, amely egy eredeti Varga Imre-mű másodpéldánya. Az első alkotást Szentendrén, Czóbel Béla egykori műtermének helyén avatták fel 1977-ben.

II. Rákóczi Ferenc 1705-ben pecsétet adományozott Siófoknak, ennek 300. évfordulóján, 2005-ben került a Fő térre krómacél és bronz ülőszobra. Előtte 1998-tól a Dél-balatoni Kulturális Központ belső udvarán állt.

A téren láthatjuk még Charles Baudelaire francia költő Une Charogne (Egy dög) című költeményére utaló szobrot, a La Charogne-t. (2003) Ez a bronz és krómacél alkotás Varga Imre 1989-ben Mezőberényben felállított művének eredeti másolata.

Meg kell mondjam, ezt a szobrot ott, akkor nem tudtam értelmezni. Néztem jobbról, balról, nem értettem. Majd megnéztem mi is a címe, hát kell hozzá egy kis verselemzés....

Charles Baudelaire: Egy dög

Meséld el, lelkem, a szép nyárhajnali látványt,
melybe ma szemünk ütközött:
Az ösvényforduló kavicsos homokágyán
váratlan egy iszonyú dög
nyitotta, lábit cédán magasba lökve,
míg izzadt méreg járta át,
elénk, gúnyosan és semmivel sem törődve,
kipárolgással telt hasát.
A nap sugarai tán azért tündököltek
úgy e sülő szemét fölött,
hogy atomjaiban adják vissza a Földnek
azt, amit az egybekötött.
S e gőgös vázra mint nyiladozó virágra
nézett alá az ég szeme;
a bűz ereje az egész rétet bejárta,
azt hitted, elájulsz bele.
A mocskos has körül legyek dongtak, s belőle
folyadékként és vastagon,
fekete légiók, pondrók jöttek, s nyüzsögve
másztak az élő rongyokon.
S mindez áradt, apadt, mint a hullám, s repesve
s gyöngyözve néha felszökellt;
a test bizonytalan dagadva-lélegezve
sokszorozott életre kelt.
S e világ muzsikált, halkan zizegve, lágyan,
mint futó szél a tó vizén,
nagy mint a mag, melyet a gabonaszitában
ütemre forgat a legény.
A széteső alak már-már nem volt, csak álom,
kusza vonalak tömege,
vázlat, melyet csak úgy fejez be majd a vásznon
a művész emlékezete.
Egy elijedt kutya a szirt mögé lapulva
nézett bennünket dühösen,
sóváran lesve a percet, amikor ujra
lakmározhat a tetemen.
- És hiába, ilyen mocsok leszel, te drága,
ilyen ragály és borzalom,
szemeim csillaga, életem napvilága,
te, lázam, üdvöm, angyalom!
Igen! ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő
s kövér gyom burjánzik buján.
De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön
vad csókjaival megehet,
én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm
elrothadt szerelmeimet!    

(Szabó Lőrinc fordítása)

Egy ismerős, a debreceni Hatvani István professzornak emléket állító Professzor című szobor eredeti másolata. (1977) Az alkotás érdekessége, hogy összesen három példány készült belőle, az egyik Debrecenben, a másik Siófokon, a harmadik a belgiumi Antwerpen szabadtéri múzeumában, a Middelheim Museumban van

A Mementó a II. Magyar hadseregért címet viselő háromalakos szoborcsoport fej nélküli, féllábú, félkarú katonáinak mellkasán jól látható kitüntetések virítanak.

Az 1988-ban készült a Vénusz születése. Az alkotás a vizet, a napot és a szelet együttesen jeleníti meg. A Napot a mű tetején álló, eredetileg arany színű nőalak és a nagyjából vízszintesen elhelyezkedő, bronz-fekete árnyékalak ábrázolja, a köztük hullámzó fémvitorla a szelet szimbolizálja, míg a víz a szökőkútban csobogó folyadék képében jelenik meg.

Bartók Béla-szobor, egy négyrészes Bartók-sorozat egyik tagja, amit Varga Imre készített. Egy a budapesti Bartók Béla Emlékház kertjében, egy Makón, egy pedig Párizsban, a zeneszerzőről elnevezett parkban található. Érdekesség, hogy Brüsszelben is van egy Varga Imre-féle Bartók-szobor, ám ez megjelenésében eltér az előbb említett sorozattól, amelynek tagjai szinte teljesen egyformák.

Ki gondolta volna, hogy egy Balaton-parti városban ennyi csodálatos szobor van, meglepett, és a lista nem teljes.......