Királyi palota

Budapesti Történeti Múzeum kiállításán 1686-tól, (a töröktől való visszafoglalástól) a 19. század végéig kísérhetjük nyomon a királyi palota építését.

Sajnos a belső teret ma már csak imitálni lehet

A barokk épületmag Mária Terézia idején jelentősen kibővült, ő azonban nem kívánta rezidenciaként használni az épületet, s 1769-ben utasítást adott az Angolkisasszonyok ideköltöztetésére, majd 1777-ben úgy döntött, hogy Nagyszombatból idehelyezi az egyetemet.
II. József 1783-ban az egyetemet Pestre helyezte át.

1790-1795 közt Sándor Lipót főherceg, majd halála után 1795-1847 közt József nádor lakhelye lett a palota. A főherceg-nádor 1799-ben vette feleségül I. Pál orosz cár leányát, Alexandra nagyhercegnőt. A palota újra az udvari élet színtere lett hangversenyeivel, báljaival. A másfél évig tartó közéleti pezsgésnek a 17 éves nádorné szülés utáni halála vetett véget 1801-ben.

1839-ben a kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. A kripta a mai napig látogatható vezetéssel a Magyar Nemzeti Galériában. (Meg kell néznem legközelebb!) József nádor halála (1847) után fia és utóda, István nádor lakhelyének kialakítására nagyszabású munkálatok kezdődtek a palotában. Az átalakításokat a szabadságharc hadseregének 1849-es ostroma félbeszakította, a palota súlyosan megsérült, több melléképület elpusztult.

A kiegyezést, illetve Ferenc József magyar királlyá koronázását követően szinte azonnal felmerült a budai palota királyi rezidenciává fejlesztése.

Barokk csarnok, gyönyörűen felújítva, mint rendezvény helyszín

A palota kiépítése csak 1890-ben vette kezdetét. Tervezője Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halálát követően – Hauszmann Alajos főépítész és irodájának vezetője, Györgyi Géza volt. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. Létrehozásában szinte kizárólag magyarországi művészek és vállalkozók vettek részt. Építésének és berendezésének összköltsége mintegy 31 millió korona volt.

A Hunyadi terem díszítésére Benczúr Gyulától rendeltek nyolc festményt, amelyek témája Mátyás életéből vett jelenetek voltak. A sorozatból csak kettő készült el: egyik, a Mátyás fogadja a pápa követeit című kép.

Horthy Miklós kormányzó 1920-ban költözött be a budai királyi palotába. Utolsó hivatalos használója Szálasi Ferenc volt. 1945-ben a német csapatok legutolsó védelmi övezetének központja volt. Ennek megfelelően az épület, a hetekig tartó tűzvész miatt rendkívül nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben az épületkomplexumot a kormány, valamint a Magyar Dolgozók Pártja vezető testületei elhelyezésére, és Rákosi Mátyás pártvezető rezidenciája számára állították helyre. A munkák során elbontott épületdekorációs elemeket nem őrizték meg. 1959-ben döntöttek a kulturális célú hasznosítás mellett.

Így lett a csodálatos királyi palotánkból egy szocreál belsővel rendelkező épület :(