A középkori Buda királyi palotája méltó párja volt az akkori Európa királyi rezidenciáinak. Ám az Oszmán Birodalommal vívott harcok ostromai során a teljes középkori palota együttes oly mértékben elpusztult, hogy a 20. század elejéig néhány írásos emléken és ábrázoláson kívül más nem is maradt fent.
1974-ben váratlanul egy egész szoborcsoportot találtak meg, a palota területén kívül, a város és a palota között. Középkori polgári lakóházak maradványai tűntek elő. Az egyik ház betöltött pincéje rejtette magába a szobrokat, illetve a környező házakból is előkerült néhány töredék. Sajnos a szobrok eredeti története nem maradt ránk.
Egykor szemétre vetették őket, ezért sérültek és csonkák, de így maradhattak meg és így tárulhattak újból szemünk elé sérülten és csonkán is szépen - a középkori magyar királyi udvar művészetét és életét idézve.
Az egykori Teleki palota területén folytatott régészeti kutatások során tárták fel a pince padlójától számított 13,70 m mély négyzetes formájú kutat, melyet a sziklába vágtak és béleletlen volt. A kút alsó, mintegy 5 méterét kitöltő, iszapos gazdag leletanyagot tartalmazó réteg valószínűleg egy rendcsinálás, során került a kútba, mely a középkori telken egykor állt, épület tulajdonosváltásával kapcsolható össze. A légmentesség és az állandó vízutánpótlás szerencsés módon megőrizte a szerves – bőr – fa – textil anyagokat, valamint a növényi magvakat is. A kút használatának megszűntét Luxemburgi Zsigmond király 1390-1427 között vert, a kút alsó részén, az iszapból előkerült pénzei keltezik.
A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találták meg a kútban, több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak. Az Árpádok vörös-ezüst (fehér) vágásos és az Anjouk kék alapon arany liliomos címerét rombusz alakú, ún. rutapajzsokban ábrázoló kárpit alábélelt lehetett a rajta látható varrásnyomok alapján .Ábrázolása miatt tulajdonosát Anjou házi uralkodóink és azok legszűkebb környezetében kell keresni. Hasonló kárpit borítja a nápolyi Anjou ágból származó Károly Róbert magyar király III. kettős felségpecsétjén a trónus háttámláját.
Káprázatos leletanyag, ezt érdemes megcsodálni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése