Szentekkel körülvéve

Az 1739–40-es pestisjárványban a város mintegy harmada halt meg, ennek emlékére emelték a kecskeméti Szentháromság-szobrot.

A Szentháromság-oszlop a 18. század jellegzetes közép-európai műfaja volt a hasonló jellegű Mária-oszlopokkal egyetemben. A kecskeméti homokkőből faragott (és eredetileg valószínűleg teljesen festett és aranyozott) szobor tervezője és kivitelezője a piaristáknál is dolgozó Conti Lipót Antal, azaz Leopoldo Antonio Conti, aki az itáliai Luganóból származó és Sopronban letelepedett apja után már pesti polgár volt. Oszlopfőjén a Szentháromság szoborcsoportja látható. A felhők mögé bújt puttószerű angyalkákkal kísért oszlop közepén, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a gonoszt, a földgolyóra tekeredő kísértés kígyóját.

Alatta Szent István király. A párkányzaton Szent István mellett Szent Sebestyén és Szent Rókus kap kiemelt szerepet, Assisi Szent Ferenc szobra valószínűleg a közeli ferences kolostornak köszönheti a helyét. 

Kíváncsi voltam ki ez a nyilakkal telelőtt testű szent. Ő Szent Sebestyén. Diocletianus császár  megköveztette és katonáival rányilaztatott, s telelövöldözték nyílvesszőkkel. A katonák azt hitték, Sebestyén meghalt, sorsára hagyták. A testet Iréne (akit szintén szentként tisztelnek ma) vette magához hogy eltemesse, mikor felfedezte, hogy Sebestyén még mindig életben van, házába fogadta és meggyógyította.

Palermói Szent Rozália, akit az oltárasztal alatt úgy jelenített meg a szobrász, ahogy a szentet az 1624-es pestisjárvány idején megtalálták Monte Pellegrino barlangjában, több évszázada a földön fekve, mégis romlatlan testtel, jobb kezében feszülettel.

A belső kovácsoltvas kapuzat (Vég János, 1800) két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek állnak, a katolikus egyház szerepét hangsúlyozandó. Majd a színház irányában Szent Imre herceg látható

Ezután következnek a szentek egymás után, a korszakban rendkívül népszerű Nepomuki Szent János (többek között a haldoklók patrónusa) és a tűzvésztől és az árvíztől óvó Szent Flórián,

A pestis ellen szintén védelmet nyújtó jezsuita Xavéri Szent Ferenc és a ferences Padovai Szent Antal.

Legvégül Keresztelő Szent János teveszőr ruhában, újra figyelmeztetve a „fekete halál” után a keresztségből fakadó újjászületés, feltámadás lehetőségére.

Rajongok ezekért a barokk homokkő szobrokért, ez a kecskeméti talán az egyik legszebb, amit láttam. Ennyi szépség után még mindig van kecskeméti látnivaló a tarsolyomban. :))