A kereszt alatti, tisztítótüzet ábrázoló dombormű egy 1792-ben készült kálvária maradványa. A feszületet, Imre Gábor szobrászművész alkotását 1943-ban állították a dombormű fölé. Mária Magdolna és János apostol szobra 1982-ben egy lebontásra ítélt temetői kálváriából került ide.
1931 és 1933 között alakították ki a lourdes-i kápolnát, valamint a kőkerítés finoman megmunkált, népies kovácsoltvas kapuit is.
Lenyűgöző hangulatot árasztó templomkert, háttérben a Városháza és a Nagytemplom tornya
Minden egyes szeglete egy csoda, a mesés kovácsoltvas kapujával, a Lurdes-i Máriával, és a rengeteg hála-táblával.
Olyan érzésem volt, mintha nem is Magyarországon járnék, hanem mondjuk Olaszországban
Piros virágú galagonya, ha még nem láttatok ilyet, a lakosság ültette Páter Károly Bernát rendházfőnök tiszteletére, aki sok zsidó életét mentette meg.
Eleinte a templomot a katolikus és református hívek közösen használták.
Szokatlan elhelyezésű oltárok, főoltáron Szent Miklós legendája. A jobb
és baloldalt mellékoltárok Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent
Antal tiszteletére állíttattak. A tér jobb oldalán álló szószék és a
kórus között félúton helyezkedik el a harmadik mellékoltár.Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt.
A ferencesek 1644-ben telepedtek le Kecskeméten, rendházuk 1700-1724 között több ütemben épült, véglegesen azonban csak 1736-ra készült el. Az épületben 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik, az egykori kolostort e funkciójához Kerényi József tervei szerint építették át.
Az egykori kolostor helyén a középkorban a királynői birtok kezelőinek háza állt, melyhez 1439 előtt védőtorony is épült.
Régi vizesárkot átszelő kőhíd.
Kecskeméti sétámnak még mindig nincs vége, folyt köv......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése