Egri kötelező

Egy egri városnézésből nem maradhat ki a Bazilika.

Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb bazilikája, az esztergomi után. (98 m hosszú, 53 m széles, torony magasság 54 m, kupola átmérő 18 m) Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervezésre, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült. 1837-ben szentelték fel.

A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örök érvényű hármasát jelképezik.

Az épület belső díszítése majd 120 évig tartott. Kupola freskó - Takács István mezőkövesdi festő munkája, Apokalipszis a 12 apostollal és 4 evangélistával. 

A bejárati mennyezeti freskón együtt látható az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal, amely a Rómához való hűséget szimbolizálja. (1950-ben!)

 Az orgonát 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester

Egri Líceum - szemben a Bazilikával, Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1761-ben, majd Eszterházy Károly püspök folytatta.

Az épület 1785-re elkészült, de az egyetem alapítását sem Mária Terézia, sem utóda, II. József nem engedélyezte. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. A tervezett egri Universitas a líceum rangot kapta meg: ez a 18. századi Magyarországon olyan intézményegyüttes volt, amelyben a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott.

Különféle egyéb oktatási célokra is hasznosították. Működött itt: papnevelde, tanítóképző (1852-től; ide járt 1878–1881 között Gárdonyi Géza is), jogakadémia.
1949-ben, az államosítás után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide. A kar a következő évben önállósult; a líceum a főiskola főépülete, mint Eszterházy Károly Főiskola
A várból készített fotón jól látszik baloldalon a Líceum csillagvizsgáló tornya. (Talán egyszer lesz még lehetőségem a Líceumot is bejárni, belépővel végignézhető)

Fő látványosság a Dobó téren, Dobó István szobra egy várvédő vitézzel, és egy ostromló törökre követ dobó egri nővel (Stróbl Alajos 1907)  A Dobó tér nem régen teljesen megújult. Sajnálom, hogy elkerült innen egy szomszédos kis térre a Végvári vitézek szoborcsoport.

Kisfaludi Stróbl Zsigmond - Végvári vitézek

(Stróbl Alajos tanítványa volt, az ő tiszteletére vette föl a Stróbl nevet)

Egri minaret - 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. (Ezt most kihagytuk, csak nyolc ember mehet fel egyszerre, fél óra egy csoport, többen voltak előttünk, és mivel csak ketten szerettünk volna felmászni, lemondtunk róla. Be is zár hamarosan, mert felújítják, így ki tudja mikor mászhatjuk meg?!) A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A minaret a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke.

Kutas László - Gárdonyi Géza szobra (2014)

 Kovács Jenő - Árpád-házi Szent Erzsébet (2007)

Gyönyörűen felújították az Érseki Palota középső szárnyát, a szobrot is áthelyezték

  2013. évi egri séta 

Természetesen a Vár is idetartozik, a fő látványosságok közé, de az most külön posztban szerepelt.

Még mindig van miért visszatérni Egerbe, Líceum, Érseki Palota Látogatóközpont, Várban a Hősök terme, Dobó István síremlékével, Minaret megmászása, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Érsekkert.....