Olyan sok érdekességet olvasgattam Hopp Ferencről a múzeum előtti tablókon, hogy teljesen a csodálója lettem. Micsoda élet, micsoda hagyaték.....
Hopp Ferenc (1833-1919)
optikus, üzletember, világutazó, műgyűjtő, múzeumalapító
1833-ban született a mai Csehország keleti részén fekvő morvaországi Fulnek városában. Iskoláit szülővárosában kezdte meg, de már fiatalon Pestre került, ahol látszerész tanoncként Calderoni István fényképészeti üzletében helyezkedett el.
Az optikus
Két évig dolgozott Calderoni cégében, majd megkezdte vándoréveit Bécsbe, New Yorkba. 1861-ben feleségül vette Calderoni lányát Idát. Házassága rövid időn belül felbomlott.
Az üzletember
Calderonival ennek ellenére nagyon jó viszonyban volt, így betársult az üzletébe, aminek később tulajdonosa is lett, a Váci utca 50. sz alatt működött. Optikai eszközöket forgalmaztak, fényképezőgépet, távcsövet, látcsövet....
Az utazó
Biztos anyagi háttérrel rendelkezett, amely megteremtette a lehetőséget utazásaihoz. Világ körüli utazásokat tett, öt alkalommal utazta körbe a Földet. Utolsó utazására nyolcvan évesen indult el. Utazásain lefényképezte a számára érdekes dolgokat, ahogy a barátai mondták "Lefotografálta az egész világot"
Fotógyűjteményének nagy része a Magyar Földrajzi Társasághoz került, amelynek a székházát a II. világháborúban bombatalálat érte, így a páratlan fotógyűjtemény nagy része megsemmisült.
A műgyűjtő
Kezdetben utazásai során csak szuvenír gyanánt vásárolt tárgyakat. Optikusként nagyra értékelte a precíz kézi munkával alkotott tárgyakat. Jó érzékkel válogatta ki a dísztárgyakat.
Első világkörüli útja után, 1885-ben vásárolta meg a villát, az Andrássy út 103 sz. alatt.
Végrendelete alapján egyik bérházának jövedelmét szülővárosára Fulnekre hagyta, jótékony célokra. Egyéb társaságoknak, alapítványoknak is adományozott. Végakaratának legfontosabb gyűjteményét együtt tartva, villáját a magyar államra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a nevét viselő keletázsiai művészeti múzeum alapjául szolgáljanak, kulturális művelődés céljából a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen.
1919. szeptember 8-án hunyt el. Gyűjteménye 2000 japán, 1200 kínai, 330 délkeletázsiai tárgyat és egyéb tárgyakat foglalt magába. Az antik egyiptomi, néprajzi tárgyak más múzeumokba kerültek.
A gyűjtemény a tulajdonos Andrássy úti
villájában került elhelyezésre és kiállításra, amely 1923-tól kezdve
múzeumként működik, alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti
művészeti múzeuma. A Hopp-villa körül kialakított kert korának ismert
pesti keleti hangulatú kuriózuma volt, s ma is szerves része a múzeum
hétköznapjainak.
A múzeum első igazgatója Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964), aki már Hopp életében is segített a gyűjtemény rendszerezésében.
Az alapítást követően a múzeumot gazdagították még, Vay Péter, Xántus János, Zichy Jenő által gyűjtött ázsiai tárgyak, melyek más közgyűjteményekből kerültek ide. Az induláskor 8.000 tárgyat képező gyűjtemény ma 30.000 tétel körül jár, kínai, japán, indiai,
délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti
tárgyanyagot ölel fel.
A múzeumhoz tartozik az ország egyetlen
keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú
adattár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése