"Gond nélküli hely"

Meglátogattam végre a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot, melyet 1919-ben alapította a cégtulajdonos, világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc. 

A kertje egy csoda. A világ különböző részéről származó műtárgyak mint úti emlékek népesítik be.

Hopp Ferencnek nemcsak közvetlen tárgyi környezete, hanem otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését. Az első földkörüli utazása után vásárolt villát és kertjét a rá nagy hatást gyakorolt jávai Buitenzorg (ma: Bogor, Indonézia) csodálatos botanikus kertje után Buitenzorg-laknak nevezte el (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”).

Az előkertben, eredeti helyén áll az a gránitból faragott pagoda, vagy koreai torony, melyet Hopp Ferenc 1904-ben rendelt meg a Kuhn & Komor cégtől, Jokohamából. A pagoda elemeire bontva hajón és vonaton érkezett meg Pestre.

Kínai Holdkapun át jutunk be a hátsó kertbe. A kert egykori tulajdonosa, Hopp Ferenc különféle eredetű keleti műtárgyakkal és ritka növényekkel rendezte be kertjét. A kapun az alábbi felirat fogadja a látogatót: középen "Hopp Ferenc háza", két szélén „Kapum táján öröm áradjon a végtelenbe. Portám körül vígság viruljon mindörökké.”

Az 1890-es években már állt a kínai holdkapu a villa hátsó kertjében. Joseph Haas, az Osztrák–Magyar Monarchia sanghaji konzulja segítségével lehetősége volt tetőcserepeket, díszítményeket, kőtáblákat, kőoroszlánokat rendelni egyenesen Kínából. Hopp Ferenc megbízásából Györgyi Géza építész tervezte meg a kaput és a díszek elhelyezését. 

A kapu meghatározó díszítőeleme a tető alatti sávban elhelyezett színes, figurális kerámiafríz, ami a kantoni opera színházi jeleneteit ábrázolja. 

A holdkapuknak a kínai tervezők fontos szerepet tulajdonítanak a tér szervezésében: az egymástól fallal elválasztott kertrészek között kitágítja a teret, a túlsó oldal növényeit és látképének egy részét – kerek keretbe foglalva – a szemlélő számára hozzákapcsolja a szemlélődés helyéhez. 

A második világháborúban erőteljesen megsérült a tetőzete, a Zsolnay-gyár által újragyártott tetőcserepekkel 1950 tájékán állították helyre. 

 

Fo-oroszlánok a kapu két oldalán, hagyományos kínai szentélyeket, palotákat őrzik. Mindig párban ábrázolták, a nőstényt kicsinyével, a hímet varázsgömbbel.

Kis kedvenceim, szeretnék beszerezni egy párat magamnak, persze nem ilyen nagyokat, csak tenyérnyieket :)) 

A holdkapu tengelyének vonalában, a kert mélyén felépítettek egy kis dzsaina szentélyt. A szentély fülkéjében egy tírthankara, a dzsaina vallásban a spirituális tanítók címe, kőből készült, 14–15. századi ülő szobrát helyezték el.

Trimúrti, a négy oldalról nyitott szentély (India)

Az épület hátsó kertjének dísze a rádzsásztáni stílusú kőpavilon, amelyben Brahmá szobra látható. Brahmá – Visnu és Siva mellett – a hindu vallás istenhármasságának (trimúrti) tagja, az emberek világának szabályozója s az abban uralkodó négy alapvető rend létrehozója. Brahmá egy lótusz kelyhében ül, meditáló pózban, lehunyt szemmel, lótuszülésben. Koronás fővel, hosszú szakállal ábrázolják, négy arcával a négy égtáj irányába tekint. Karjaiban vizeskorsót, könyvet, imafüzért tart. Hátasállata a hattyú.

A pavilont Magyarországon faragták, a szobrot Indiából hozatta Hopp Ferenc és a kert egyik legelső dísze lett.

Teknőc, eredetileg sztélével a hátán (Kína)

1890-es évek elején készült a kőből faragott teknősbéka szobra. A teknős – magas életkora miatt – a halhatatlanság jelképe Kínában. A régi fényképeken még jól látszik, hogy eredetileg egy feliratos emlékkő volt a hátára állítva, ami az örökkévalóságot idézve egy szikla alakját formázta, az oldalára pedig a következő feliratot faragták: Tündérország. (Eredetiben: Penglaj-kuo, vagyis a „halhatatlanok szigete”.)

 

Indiai elefánt

A magas talapzaton álló, szienitből faragott elefánt. Az ormányával lótuszbimbót felemelő elefánt Budapest ostroma idején, 1945 januárjában megsérült egy repesztalálat következtében. Egykoron viselt fehér agyarait műtárgyvédelmi okok miatt a múzeum adattára őrzi. Most így találtam rá, reménykedem, hogy restaurálás alatt áll......

Rám Szutár - Mahátmá Gandhi 1968 (másolat)

 Az indiai állam adományozta Magyarországnak.

1869. október 2-án született Mahatma Gandhi, akit az indiai nemzet a Nép Atyjának nevez. Elsőként a világon emelte az erőszakmentességet politikai fegyverré. Az ENSZ Gandhi születésnapját, október 2-át, az erőszakmentesség világnapjává nevezte ki.

A különleges környezetben Hopp Ferenc gyakran és szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.