Buddhizmus és a görög kultúra

 Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jelenlegi kiállítása,

Buddhák földje, Gandhára

Indiától északnyugatra, a mai Pakisztán és Afganisztán északi határvidékén, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló stílusú buddhista alkotásokat hozott létre Kr. u. 1–6. évszázadban. 

Történelmében fontos szerepe volt Nagy Sándornak, akinek i. e. 327–325-ös indiai hadjárata révén Gandhára közvetlen kapcsolatba került a hellenisztikus görög kultúrával, és az i. e. 3. században élt Nagy Asókának, aki az indiai Maurja-dinasztia császáraként hatással volt a buddhizmus elterjedésére a térségben.

A világtörténelemben először, ezen a vidéken alakult ki a Buddha emberformájú ábrázolása, i.sz. 1 században. Buddhát egészen addig csak különböző jelképekkel ábrázolták, például kerék vagy oroszlán alakjában.

Az emberformájú ábrázolásnak általában két megjelenési formája volt. Az egyiken Buddha a mester, aki bő köpenyben, kezeit áldóan kitárja, és ebben az ünnepélyes pózban kinyilatkoztatja a tanait. Ez a forma a görög hatásra utal

A másik pedig, az ismertebb ábrázolás, hogy Buddha keresztbe tett lábakkal ül, ez pedig az indiai hatásra utal.

A kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be, köztük Buddha-ábrázolásokat, narratív domborműveket, bódhiszattva ábrázolásokat és építészeti töredékeket.

Sztúpaépítészet

A sztúpák a Buddha ereklyéket őrzik, a híveknek áldást és szerencsét hoz. Gandharában, magas  ernyősorral kialakított sztúpatípus terjedt el, falait faragványok díszítették. A központi sztúpák mellé több fogadalmi sztúpát állítottak.

A buddhizmus a 13. századik a legnépesebb vallás volt Indiában. Buddha életének nyolc eseménye központi jelentőségű lett, melynek helyszínei zarándokhelyekké váltak. A leghíresebb Bódhgajá, Buddha megvilágosodásának (nirvána) helyszíne.

Dr. B. R. Ámbédkar (1891-1956)

A hindu társadalom jogfosztott, elnyomott rétegének, az érinthetetlenek (dalitok) szószólója és jogi harcosa volt. Egy maharadzsa ösztöndíjával Londonban, New Yorkban tanulhatott, ahol jogi és közgazdasági doktorátust szerzett. Egész életében a kirekesztettség ellen harcolt. A függetlenség kivívása után, a szabad India első igazságügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik az indiai alkotmány megírása, mely eltörli a származás alapú megkülönböztetést. 1956-ban felvette a buddhizmust, milliók követték a példáját, ez lett az alapja a buddhizmus újbóli elterjedésének Indiában

 

Buddha jellemzői, amelyek minden ábrázoláson megjelenik:

- fejdudor, amit kontyként ábrázolnak

- homlokjegy, amit körként ábrázolnak

- dicsfény, a megvilágosodás kisugárzása

- megnyúlt fülcimpa, az ifjúkorban viselt arany fülbevaló nyoma, a világi hívságokról való lemondás jelképe

Ritkán előforduló jegyek:

göndör haj, tankerék a tenyéren és talpakon, hártyás ujjak

Gandhárában négy jellemző kéztartással ábrázolták Buddhát, meditáló, tanító, félelmet eloszlató, földet tanúul hívó

Buddha szerzetesi ruhája három részből állt, alsó lepel, felső lepel, szerzetesi köpeny

Kálacsakra mandala

Himalájai gyűjtemény (15. század második fele)

A bolygók körforgásának és az emberi lények légzésének ciklusaira összpontosít, az eredet, az időtartam és a pusztulás elemeit képviselve.

A gandhárai anyag szinte teljesen Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, szegedi származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára.

A Hopp Ferenc Múzeum teljes gandhárai anyaga egyébként most látható először.