Az idén is regisztráltam pár programra a Kulturális Örökség Napján, így megnézhettem az Építészek Házát, a nyolckerben az Ötpacsirta utcában. A Palotanegyed, egykori becenevén Mágnásfertály, Józsefváros egyik legmagasabb presztízsű területe, ahol arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok építették palotáikat, a Magyar Nemzeti Múzeum felépülte után.
Kívülről egyetlen fotót sem tudtam készíteni, mert a mellette álló Károlyi-palota felújítása miatt, teljesen le van zárva az utca, épp csak gyalogosan szűk járdán lehet palánkok között megközelíteni az épületet. A kapun belépve az itáliai villák belsőudvarát idéző borostyánokkal befuttatott udvarra jutottam. A vadregényes udvar, a virágmintás kockakő, a szobrok és az íves lépcsőket fedő vasszerkezetes üvegtető teszi ellenállhatatlanná az épületet.
Az épületet Gottgeb Antal tervezte gróf Almássy Kálmán számára 1877-ben, aki kis méretű palotát kívánt építtetni. Az épület U alakú, egyik oldalon magas kapuval a zárt sorú beépítés miatt.
Almásy (1815–1898) nagybirtokos, lovassági százados volt, aki
alapítványokat hozott létre oktatási célra, betegeket gyógyíttatott,
öregeket istápolt. Kerülte a feltűnést, a nagypolitikába nem ártotta
bele magát, pedig 1885-ben a király valóságos belső titkos tanácsossá
nevezte ki.
Almássy 1883-ban eladta az épületet, mely az Andrássy-család birtokába
került. Ők egészen a második világháború végéig használták, utána
azonban különböző, az építészettel foglalkozó intézmények
költöztek ide. Az Építészek Háza jelenleg négy szervezetnek ad otthont.
Itt székel a
Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar
Építész Kamara és az Építész Mester Egylet, a Mesteriskola. A palota
földszinti termei szakmai és reprezentatív rendezvények megtartására
szolgálnak, az emeleti szobákban alakították ki az irodák sorait.
1958-ban megépült az „Építészpince”, ekkor került elhelyezésre Kovács Margit „Szüret
Badacsonyban” című kerámia faliképe. A pincét ezenkívül egy rendkívül jelentős műalkotás, Kondor Béla freskói
díszítették, amelyeket azonban a 70-es évek végén egy felújítás során
levertek. A pince kialakításakor az eredeti
kétkarú feljárati lépcső szembeni bal oldalát elbontották, így biztosította az
Építészpince külön bejáratát, a székházba való közlekedés
zavartalanságát.
A belső kert több alkotást is rejt. Itt találjuk Lechner Ödön építész
bronz domborművét (Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása),
valamint Kós Károly építész emléktábláját is (Szathmáry Gyöngyi
szobrászművész alkotása)
Ez a szárazság láthatóan megviselte a vadszőlőt is