Múzeumkertben

A Nemzeti Múzeum 8700 négyszögöl kertjét 1813-ban vásárolta meg a magyar állam a Batthyány családtól. Széchényi Ferenc és József nádor érdeme az 1846-ban befejezett múzeumi épület - Pollack Mihály tervezte.

A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja.

Nehezen fértem hozzá az Arany János szoborhoz, a Múzeumok Majálisán, mivel körbe volt építve  pavilonokkal. Nem régen  került vissza eredeti helyére a restaurált Stróbl Alajos által készített szobor (1893)

Arany János alakját Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett megjelenik bronzból megformázott pajzsa, kardja és sisakja is. Érdekesség, hogy a szobrász Piroska alakját Széchenyi unokájáról Széchenyi Aliceról mintázta

Széchényi Ferenc, (1754-1820) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja. Könyvtárát és gyűjteményét ajándékozta a múzeumnak. Széchényi ugyan meghagyta végrendeletében, hogy ne örökítsék meg sem szobor, sem kép formájában emlékét, de ezt a kívánságát már gyermekei sem tartották be. Pál fia a Széchényi terem számára Johan Enderrel megfestette apja képmását. 1902-ben Istók János kapott megbízást a szobor elkészítésére, aki a festmény alapján formázta meg az alapító alakját, aranygyapjas rend díszöltönyében. A szobrot Istók agyagmintája alapján egy berlini cég öntötte bronzba.

Horvay János alkotása (1930) - Herman Ottó (1835—1914) domborművű képmása.
A madarak atyjának is nevezett zoológusra, két pacsirta alakja utalt. A háború során elpusztult pacsirták helyét 1950-ben Picasso békegalambjait jelképezően, két galamb foglalta el. Herman Ottó szobra felállításának áldozatul esett a Zsolnay gyár színes eozin kútja, amelynek medencéjét kacsák vették körül, s korábban a milánói magyar kiállítás egyik dísze volt.

Himfy-lant (1903)

Kisfaludy Sándor (1772-1884) költő, katonatiszt emlékműve. A kiterjesztett szárnyú sas, egyik karmával magához ragadja a földgömböt, rajta bevésve a Balaton-felvidék látszik, mely szülőföldje a költőnek, másik karma egy lant húrjaiba kap.

Kisfaludy Károly (1788-1830) Ferenczy Istvánnak (1792-1856) egyetlen köztéren felállított és megmaradt műve ez a márvány mellszobor (1836). Magas talapzaton álló mellszobor mellett lantot tartó márvány leányalak nyújtott babérágat a magyar vígjáték megalapítójának. A II. világháborúban a nőalak és a talapzat olyan súlyosan sérült, hogy nem lehetett helyreállítani, de Kisfaludy mellszobrát újrafaragták. (1952)

1916-ban, Fraknói Vilmos (1843—1924), a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelője a Múzeumkert északkeleti felén, haraszti mészkőből, a római sztélék mintájára állíttatott emléket a magyar régészettudomány három alapító egyéniségének: Rómer Flórisnak, Pulszky Ferencnek és Hampel Józsefnek

Giuseppe Garibaldi (1807-1882), Kuzmik Lívia Rómában dolgozó szobrászművész alkotását a Corvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület állíttatta (1932). A szobor talapzatán, Garibaldi és legendás magyar tábornoka, az olaszosan Generale Stefano Türrnek nevezett Türr István (1825—1908) kézfogása látható,

A kert szép, hangulatos sétányokkal, padokkal, ami az előző bejegyzésben is látszik. A növényeknek még erősödni kell. A szobrok terén talán nem teljes a felsorolás, pár szobrot lepel borított, még folyhat a restaurálásuk. Persze ne feledkezzünk meg az 1848. március 15-i eseményekről sem...... Folyt. köv.... a múzeumban tett látogatással....