Kastély séta

Almásy-kastély (Gyula)

A török hódoltság utáni időkben, Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt 1723-ban, III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a szinte egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel.

A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte. A kastély 1795-ben leégett, 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Az 1801-es második tűzvész után, fia, Wenckheim Ferenc építtette újjá, az uradalmi építész, id. Czigler Antal által tervezte barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épületet. Ekkor igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett. 

1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert, s a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé.

A kastély utolsó tulajdonosai az Almásyak voltak, a Wenckheim-lányok egyike Wenckheim Stefánia egy Almásy grófhoz, Almásy Kálmánhoz ment feleségül. A család 1888-ban költözött ide.

Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A kastélyt Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina vissza akarta vásárolni a Wenckheim családnak, de az Almásy család nem akarta eladni reális áron. Emiatt épült meg Szabadkígyóson a Wenckheim-kastély. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el.

Himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély ebédlőjének zongoráján. Korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel, Szamossy Elek keze alatt, aki a Wenckheim família régi családi arcképeit másolta és javítgatta akkoriban.

Bepillantást nyerünk a főúri életforma rejtelmeibe, megismerhetjük öltözködési szokásaikat, napirendjüket, és a cselédség mindennapjait.

 Régmúlt, ma már mosolyogtató illemszabályok és viseletek

A "holoprojektor" révén, a kastély-makett ablakán benézve, elénk tárul a kastélyban zajló élet néhány jelenete

Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki. 2016-ban adták át a felújított kastélyt, mint látogatóközpontot. Érdemes megnézni!

Írtam már a Wenckheimekről, Szabadkígyós kapcsán, itt >>>>http://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/08/odon-kastelyban.html