2014. szeptember 12., péntek

Tenger (Kréta 3.)

Ilyen mesés, tiszta vizű, égszínkék  tengert nem is tudom láttam-e már valaha? Biztosan, csak már elfelejtettem, hogy milyen csodálatos. A langyos szellő, a simogató, ringató víz, a forró homok. Igazából ez nem is homok, hanem apró kavics.
A sziklás part szakasz 
Rálátás a főépületre. A képek már késő délután készültek. Mindig szerettem ilyenkor még lent lenni a parton, amikor a többiek már készülődnek a vacsorához. Krétán októberig van főszezon, még telt ház volt, de mégsem volt zavaró a tömeg, a nagy terület, hosszú part és sok medence miatt.
Átmenet a sziklásból a homokos-kavicsosba
Színes kavicsok, a kristálytiszta vízben. Rengeteget szedegettem, válogattam. Haza is hoztam legalább 2 kilót, már a kaktusz földjén díszelegnek, eszembe juttatva a csodás napokat. Ki is kellett szedni a bőröndből, mert pont ennyi túlsúlyunk volt. Így keményen megdolgoztam érte, mire a kézipoggyászban hazáig cipeltem :))
Szívembe tapostak....
Ezt viszont nem én építettem, mennyire szerettem a gyerekekkel homokvárat építeni. Emlékszem nehezen is tudtam ellenállni egy-egy szép színes homokozó formának. Tán még a pincében meg is vannak...
Zumbázó lányok, elől az animátorokkal, akik  mindenféle programmal szórakoztatták a népet :))
Meg is van számomra a nyár slágere, hallgassátok meg ti is! Naponta négyszer biztos szólt a hangszórókból, amint látom csak nekem volt újdonság, mert a 2005-ös Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, a görög Helena Paparizou-tól, My Number One (Az én első helyezettem)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése