A csoda fokozódik (Szantorini 2.)

Busszal átmentünk a fővárosba Firába. Háromféle láva kőzet van a szigeten, fehér, fekete, vörös, ennek megfelelően a strandok is ilyen színűek. Közben elhaladtunk Brad Pitt és Angelina Jolie háza előtt is, túl sok minden nem látszott belőle a magas kerítés miatt, jellegzetes fehér görög ház. Itt 3 és fél órás szabadidő volt. Kellett is, épp végig barangoltam a várost a főcsapáson, néhol le-le térve. Valójában három egybeépült faluból áll (Fira, Firostefani, Imerovigli) Az ortodox templomig együtt ment a csoport, és ide kellett visszajönni. Fent a hegyen mutatta az idegenvezetőnk a katolikus templomot. Ez a két épület jó tájékozódási pont is volt.

 Távolban Oia, ahonnan jöttünk kb. 8 km Firától

Kilátás Nea Kameni-vulkánra

Itt láttam először felülről ilyen luxus hajót, jól látszanak a strandolók a tetején. Eddig én is vágytam egy ilyenre, de most, a több mint két órás hajóút elbizonytalanított, az állandó billegést egy héten keresztül kibírni...és most még csendes volt a tenger, mi lehet viharos időben...?? Érdekesség, hogy míg itt voltam több órát, a hajót mindig láttam, pedig láthatóan araszolt kifelé a Kalderából...ilyen lassan haladnak ezek a nagy óceánjárók?

Hangulatos teraszok

 Itt baktattam felfelé

 Visszanézve, látszik az ortodox templom kupolája

Ide üvegkabinos libegővel is fel lehet jutni, állítólag szamárral is, de én nem láttam egyet sem.

Felfelé a katolikus templomhoz és kolostorhoz, itt már kevés a turista..... :))

Egy darabon a középső úton mentem visszafelé, itt hangulatos éttermek, borozók és üzletek vannak, a tömeg is sokkal nagyobb, mint a szélső, napos, de mesés kilátást nyújtó kaptatón. 

Mivel volt még egy kis időm, gondoltam elnézek a másik irányba is. Milyen jól tettem!! Itt nagyon kevesen jártak, csak azok akiknek erre volt a szállása. Szuper fotókat készítettem.

Húú, hát ezzel itt nem tudtam betelni, csak mentem, mentem a kis szűk csapáson, újabb és újabb szépségekbe botolva...már éreztem, hogy vissza kell fordulnom, mert lekésem az indulást, loholnom kellett visszafelé....jaj, itt kellett hagynom ezt a gyönyörűséget.

Ezen az úton ereszkedtünk le a kikötőbe vissza a hajóhoz, az út végén a buszsofőrt megtapsoltuk, a kanyarokban eszelős manővereket kellett csinálnia.....

A hajón volt részünk a naplementében, sajnos csak a vízpárás ablakon keresztül tudtam fotózni.

Fél tízre járt az idő mire megérkeztem a hotelbe ezután a felejthetetlen élményekkel teli nap után. Várt egy kis meglepetés, a fiúk motort béreltek, sajnos ezzel szertefoszlott az a reményem, hogy együtt bejárhatjuk a szigetet....