Szegedi séta 1.

Nagy örömömre, elkísértem a férjemet Szegedre, igaz ő egy konferenciára ment, én viszont  csatangolhattam egy kicsit. Már régen jártam erre, sokat szépült és fejlődött a város. A Dóm téren kezdtem sétám. Már felépítették a szabadtéri színpadot, a nyári színházi játékokhoz. Biztos nagy élmény ebben a környezetben megnézni egy előadást! Az Elfújta a szél is szerepel a repertoárban az idén.

Fogadalmi templom (1913-1930)

1879-es nagy árvíz emlékére. Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Hazánk negyedik legnagyobb temploma.

Több mint 50 torony....

Ez a látvány a színpad szintjéről. Érdekes, hogy a templom nem a színpad háttere, állítólag eddig nem így volt. Épp egy helyi lakos csodálkozott el ezen.

Szent Dömötör torony (12-13 sz.)

Sajnos nem látogatható, mert felújítás alatt áll.

A bejárati oszlopokat tartó oroszlánok a pápai és királyi koronát őrzik.

Bizáncias stílusú templombelső, baldachinos főoltár

Szószék a négy evangelistával

 Máté, János, Márk, Lukács

 Az oltár alatt Szent Gellért ereklyéi, combcsont és lábszárcsont, püspöksüveg és pásztorbot

A szentély Szentháromság mozaikja

a Teremtő és a Megváltó magyar díszruhában a koronát tartják kezükben, ebből erőteljes fény árad a magyarok Nagyasszonyára, és a fehér galamb formában megjelenő Szentlélekre. A mennyezeten a "szögedi szűrös Madonna" szegedi papucsban és cifraszűrben.

Kupola Patay László seccoi

Mint megtudtam a secco (szekkó) egy olcsóbb falfestési forma, mint a freskó, amikor száraz vakolatra dolgoznak. A kupola témája a Pünkösdöt eleveníti fel, a Szentlélek kiáradását. Körben magyar szentek. Egyik jelenet, hogy Szent István felajánlja a koronával jelképezett országot Szűz Máriának.

 

Orgona, Európa orgonái között az első tíz között van, 10 ezer síppal rendelkezik....., pedig nekem nem is tűnt olyan nagynak.

Szent Gellért- Szent Imre oltár

Középen Szent Imre herceg nevelőjével, balra a herceg édesapja Szent István, jobbra édesanyja Boldog Gizella

A Fadrusz kereszt előtti korsóból napi útravalót húzhatunk magunknak

Fadrusz János - Krisztus a keresztfán

1891

Móra Ferenc így írta le a szobor keletkezésének történetét: "Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület." amely Fadrusz első műve.

A teret körülölelő egyetemi és püspöki épületek folyosói, egyedülálló szoborgyűjteménnyel (Rerrich Béla építész)

Úgy tűnt a szegedi lakosokat és diákokat egyáltalán nem zavarta az óriási nézőtér és színpad építésének zaja, az állandó kopácsolás, hozzászoktak már. Mint a bicikli rengetegből is látszik, a történelmi falak és híres-neves személyek szobrai között aktív élet folyik.

Történelmi Magyarország 63 vármegyéjének címerpajzsa

Sajnos a zenélő órát most nem hallgathattam meg, mert nem üzemelt, de a templom harang megkondult. Itt van országunk második legnagyobb harangja 8537 kg. (Az első a Szent István Bazilika 110 mázsás harangja) Évente csak hétszer szólal meg a nagy ünnepeinken.

Folyt.köv.....