Megint Esterházy-kastélyban....

Gondoltam egyet és valóra váltottam régi vágyam, felültem a vonatra Budapesten és elmentem Tatára, hogy megnézzem a felújított Esterházy-kastélyt. 

Csodaidő volt ehhez a kis kiruccanáshoz. Szűk egy órás vonatozás után értem Tatára intercityvel. Tata nem volt számomra ismeretlen, pár éve eltöltöttünk itt pár csodás napot, imádtuk a várost, de akkor autóval jöttünk. Sajnáltuk, hogy a kastély teljesen lepusztult állapotban van.

A tatai állomás rémes volt, hatalmas vasbeton felüljárók vezetnek a vágányokhoz, mire leértem róla, az óránként közlekedő helyi busz el is húzott az orrom előtt, lélek nem volt sehol. Milyen szerencse, hogy van a telefonomon Google Maps! 2,7  kilométeres gyaloglás után kis utcákon keresztül, megpillantottam a várat, és a kastélyt is megtaláltam nem messze tőle.

Esterházy (II.) Miklós, szentpétervári követi szolgálata után a Rákóczi-szabadságharc idején romossá vált, egykori királyi vár helyén álmodta meg  a kastélyt, amelynek tervezője Fellner Jakab volt. A gróf korai halála miatt nem valósult meg az elképzelés, de az építőmestert éppen ez a terv tette híressé. 

Végül, az 1760-as évek második felében a vár szomszédságában épült fel a kastély, amelynek munkálatai az 1770-es években fejeződtek be. A tervező ezúttal is Fellner Jakab volt. Az épületet galántai és fraknói Esterházy (IV.) Ferenc emeltette, aki apjához hasonlóan szintén diplomataként tevékenykedett.

A gróf az építkezés befejezése után rövidesen vendégül láthatta az uralkodót, aki nem egyszerűen csak látogatóba érkezett ide. 1809-ben I. Napóleon francia császár Wagramnál győzelmet aratott, így I. Ferenc császár és király udvarával együtt menekülni kényszerült. Az uralkodó a tatai kastélyban töltötte a békekötés előtti hónapokat, és 1809. október 14-én itt írta alá az ún. schönbrunni békét.

A kastély következő tulajdonosa  gróf Esterházy (III.) Miklós kamarás volt. Bár a csákvári kastély volt kedves lakóhelye, miután azt földrengés rázta meg, hosszasan tartózkodott Tatán. 

Az igazi virágkor 1867 után következett be a kastély életében, Tata a Monarchia társasági életének központjává vált. Esterházy Miklós József gróf, „Count Nicky” kiváló lovas, számos verseny győztese volt, a Lovas Egylet tagja, a bécsi Jockey Club megalapítója, a nagy falkavadászatok házigazdája. A főnemesi család saját ménessel is büszkélkedhetett. Lóversenypályák épültek Tatán és derbiket is rendeztek.

I. Ferenc József császár és király egy diplomáciai célú, nagyszabású, II. Vilmos német császárral közös hadgyakorlat helyszínének választotta Esterházy Miklós József tatai birtokát, szálláshelyként pedig a kastélyt vették igénybe 1897. szeptember 12-15. között.

Szomorú eseményről is tanúskodnak a tatai kastély falai. IV. Károly volt császár és király 1921. október 23-án, második visszatérési kísérletének kudarca, a vesztes budaörsi csata után érkezett Tatára, Esterházy (VI.) Ferenc kastélyába. Itt a volt királyt letartóztatták, majd innen internálták Tihanyba, végül madeirai száműzetésébe.

1945 után gazdái elhagyták a birtokot. A kastélyt kirabolták. A szovjet városparancsnok állíttatta le a pusztítást és kezdeményezte, hogy az épületet idegszanatóriummá alakítsák. Időközben az utolsó tulajdonos Esterházy (V) Miklós visszatért Tatára, de már nem a kastélyba, 1948-ban külföldre emigrált, mivel helyzete ellehetetlenült.

Az Esterházyak grófi ágának utolsó leszármazottja ma Ausztráliában él. Nemrégiben két nagy faláda érkezett a távoli kontinensről, tele olyan tárgyakkal, amelyeket egykor a kastélyból menekítettek ki. A csomagot Francesca Esterházy Blackwell küldte, aki 1969-ben, Sydney-ben született, és most is ott él. Ingatlanügynökként dolgozik, és három gyereke van. Apja, a fent említett utolsó gróf, Esterházy Miklós.

A kastély 1996-ig kórházként üzemelt, falai között voltak az idegosztály kórtermei.

A kiskastély még nincs felújítva, körben a kastély régi berendezett szobáiról láthatók faliképek.

A szövevényes Esterházy családfában elég nehéz eligazodni, a kastélyban lehet böngészni a modern technika vívmányaival is. 

Sajnos még mindig nem olvastam el Esterházy Pétertől a Harmonia Caelestist.

Folyt. köv>>>>