Füredi Esterházy-kastély

Füreden a megszokott látványosságok mellett újdonságok is vártak, mint a reformkori városrész legrégebbi épülete, a gyönyörűen felújított Esterházy-kastély.

Füred a reformkorban úgyszólván az ország „nyári fővárosa” volt. Amelynek a savanyúvíz képezte az alapját, a gyógyulási lehetőségekkel, mellette a szórakozás, pihenés. A füredi savanyúvizet 1772-ben nyilvánították gyógyvíznek.

A mai kastély földszinti részét 1781-82-ben építtette gróf Esterházy Kázmér, Zólyom vármegye főispánja, Pauly Mihály építőmester tervei alapján, késő barokk stílusban. 1785-ben gróf Esterházy Károly egri püspök vásárolta meg az épületet, majd 1786-tól vendégfogadó céljára adta bérbe. 1837-38-ban emeletet húztak az L alakú épületre, a homlokzatokat pedig klasszicista stílusban alakították át. Gróf Esterházy Jenő 1921-es halála után unokahúga, herceg Quadt-Wykradt-Isny Sándorné Esterházy Mária Anna grófnő tulajdonába került az épület. 1943-ban második emeletet építettek rá.

Először vendégfogadóként, később szállodaként, nyomdaként és munkásüdülőként funkcionált. A 2024 májusára felújított, 1400 négyzetméteres épület hosszú évekig üresen, elhagyatottan állt.

"Nyár a Balatonon" kiállítás, a Balaton, és azon belül Balatonfüred fejlődését 1825 és 1914 között követi végig, az ide megérkező utazó időrendben végigjárja a fürdőtelep nevezetes helyszíneit.

A kocsiszín és az istálló egykori helyén jutunk be az épületbe. A földszinti teremben a restaurátor gazdag növényi ornamentikát talált, ami pálmákat, fenyőket, bambuszokat, kaktuszokat és egyéb kúszónövényeket ábrázol. A szekkó technikával készült falfestmények a művészettörténeti szakértők szerint a szecesszió és a klasszicizmus jegyeit hordozzák. A falképek valószínűleg az épület földszinti részét emeltető gróf Esterházy Kázmér megrendelésére készültek.

Metszett ivópoharak

A víz fölé épített fürdőház makettje, Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján készült, mely üvegre festve a parton is látható. Az épülethez 168 méter hosszú híd vezetett, nem élte túl a II. Világháborút, a benne tárolt robbanóanyagok miatt.

A cölöpökre épült fürdőházat nevezték hidegfürdőháznak. A parton lévő melegfürdőházban, a gyógyforrások és a tó vizét ki­merték és felmelegítették, majd kádakba öntötték.

A mennyezetből lelógó kék-zöld drótszalag között végigsétálva, olyan érzésünk van, mintha  a Balatonban úsznánk, halljuk a víz morajlását, már aki víz alatt úszik, hallhatja..... :))

Fürdőöltözetek

Az 1912-es stockholmi olimpián indulhattak először nők az úszás versenyszámban, ettől kezdve vált általánossá a testhezálló úszódressz.

Écsy László fürdőfelügyelő és Simon Zsigmond Antal tihanyi apát, akiknek a fürdőfejlődés köszönhető.

Hajózás

A sétány