Panoráma

A Batthyány téren sem jártam még, csak kocsival hajtottunk át rajta, izgatott az a sok érdekes épület, templom, így kíváncsi voltam rá nagyon. Amit tudtam, hogy a Parlamentre innen a legszebb a rálátás.
Az a nagy rendezvény hajó nem tesz jót a panorámának..........

Hatalmas közlekedési csomópont, metró, hév, busz állomások vannak itt. Állítólag a közeljövőben parkosítják, átalakítják. :))

Itt található az egykori ferences templom, a barokk Szent Ferenc Sebei templom (1731-1757) 1785-ben, miután a ferencesek az ágostonos kolostorba költöztek, az épületegyüttes a betegápoló Erzsébet-apácák használatába került, és a kolostor egy részét kórházzá alakították. A templom északi oldalán épült föl 1805-re korai klasszicista stílusban a Marczibányi-féle menedékház. A rendház dél felé nyúló kertjét és gazdasági épületeit 1891-ben megszüntették, helyükre részben egy új kórházi szárny épült, részben pedig a piactér foglalta el. Az apácákat a kommunista diktatúra 1950-ben kitiltotta, kórházukból állami szociális otthon lett, egy részét pedig a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat  használta. Miután a rendszerváltozást követően a szerzetesrend visszakapta épületeit, a jogutód Főmterv Zrt. az 1990-es évek végén kiköltözött. Az idősek otthona működtetését Gondviselés Háza néven a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át, a Marczibányi-menházat pedig az apácák rendháza és a budapesti német Szt. Erzsébet katolikus lelkészség számára alakították át.

A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány lépcsőfokon jutunk csak le, mint a Fehér kereszt fogadó házhoz. A Fehér Kereszt a város egyik legforgalmasabb fogadója volt, mivel a gyorskocsi-állomás mellett feküdt. 1783-ban és 1784-ben a Budára érkező II. József császár is itt szállt meg. Nagytermében (amely a homlokzat három nagy ablaka révén kívülről is észrevehető) hangversenyeket, színielőadásokat és nagy táncmulatságokat tartottak. A 19. század elején azonban megszűnt, attól kezdve lakóházként szolgál. A Budapest 1944-1945. évi ostromában megrongálódott épületet 1954 és 1957 között Borsos László tervei szerint újították föl. Az 1980-1990-es években az épület földszintjén működött a Casanova bár, aminek a neve utalás volt a városi legendára, miszerint Casanova annak idején járt volna a környéken. (Miket tud meg az ember... :)

 Vásárcsarnok (1900-1902)

Barokk Szent Anna templom 

Épült (1740-1761) Hamon Kristóf építőmester tervei szerint

Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriái

Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között.

Sajnos az összes templom zárva volt, itt épp az előtérből tudtam fotózni.

Batthyány Lajos miniszterelnök szobra Stremeny Géza szobrászművész alkotása. (2007)  Úgy ábrázolja őt, amint éppen Bécsbe érkezik (ezt sugallja a hajóorrot idéző posztamens), hogy elfogadtassa az uralkodóval az 1848. évi áprilisi törvényeket. Ezért mutatja föl hitvallását: „törvény”, „igazság”, „jog” és e szavak töredékei olvashatók az általa fölmutatott papíron. A fehér márvány posztamens ormán a Batthyány család címerállata, a fiókáit önmaga vérével tápláló pelikán látható. A címer vésett domborműként is fölkerült a posztamens bal oldalára, a másik oldalra pedig Batthyány Lajos 1848. évi miniszterelnöki pecsétjének képét vésték.

Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede szobrászművész 1897-ben Nagykárolyban fölállított (és 1919-ben a román katonaság által összetört) szobrának másolata, amely az eredeti gipsz minta alapján 1939-ben készült. Mögötte Huszt című versének örök érvényű utolsó sorai olvashatóak:
„Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort, hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül.”