Sétám során fedeztem fel a Budai Vigadó épületét. Csak álmélkodtam, hogy milyen szép....
A budai polgárok is vágytak egy pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palotára, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. 1896-ban pályázatot írtak ki az épületre,
melynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár építészek munkája lett. 1898-1900 között épült, neoreneszánsz stílusjegyekkel, eklektikus stílusban.
Az eklektikus külsőt pompás szecessziós belső díszítés kompenzálta. A földszinten kávézó, és egy 400 fő befogadására alkalmas étterem volt. Ennek folytatásában helyezkedett el a Budai
Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme.
Az egykori kávézó darus mintája
Kallós Zoltán kiállítótérben " Éljen a Haza!" Somogyi Győző grafikái, 1848-49 emlékképei kiállítás
Érdekessége a kiállításnak Plohn József (1869-1944)
hódmezővásárhelyi fotográfus 1902-ben készített honvédportréiból történő
válogatás. A fényképek a Kolozsvári Országos Történeti Ereklye-Múzeum
1902-ben Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára hirdetett
felhívása alapján, az akkor még élő 1848–49-es katonákról, pontosan 154
veteránról készültek, amelyekből látható most pár darab.
Impozáns előtér és széles, oszlopos márványlépcső fogadja a belépőt. Az első szinten egy 350 négyzetméteres díszterem kapott helyet, itt tartották a bálokat.
A belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek,
kártyaszobák nyíltak. A felsőbb szinteken négy magánlakást alakítottak
ki.
Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal.
1900-ban nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, melynek
fővédnöke Klotild főhercegasszony volt. A báltermet később 306
férőhelyes színházteremmé alakították.
Budapest ostroma súlyosan megrongálta az épületet. 1945-ben a Magyar Kommunista Párttal közösen kormányra kormányra került
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt fővárosi szervezetének voltak itt pártrendezvényei.
Ma ez a
színház ad otthont elsősorban a Magyar Állami Népi Együttes
előadásainak. Napjainkban az épület több funkciót tölt be: a Vigadóban kapott helyett a
Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza.
A végére ez a csodás lépcsősor szecessziós indáival, melyen felkapaszkodva Henics Tamás Kalotaszegről és Mezőségről készített "Barangoltam" fotókiállítása fogadott
Itt pedig a nagy tesó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése