Történelmi kapcsolatok

 Hedvig és Jagelló szobra az Európa Ligetben

Dalia Matulaité litván szobrászművésznő alkotása (2013)

Magyarország, Litvánia és Lengyelország közötti történelmi kapcsolatoknak állít emléket. Az emlékmű felállítását Litvánia magyarországi nagykövete kezdeményezte, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A szobrász, az alkotás stílusát tudatosan alakította úgy, hogy az egyiptomi és a korai gótikus művészet elemeit idézze meg. Abban az időben az uralkodók úgy tekintettek magukra, mint az istenek fiai/ lányai, akik felelősséget éreztek az emberekért a földön és a túlvilágon.

1386-ban Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, a keresztény Hedvig férjhez ment a litván uralkodóhoz, Jagellóhoz. Ezzel a friggyel Jagelló Ulászlót lengyel királlyá koronázták, s Litvánia, az utolsó európai pogány állam, felvette a katolikus hitet.

Jagelló a keresztségben az Ulászló nevet felvéve a kor egyik legnépszerűbb szentjének, Szent László magyar királynak a pártfogását kérte. Jagelló Ulászló, miután 1410-ben a grünwaldi  csatában megsemmisítő vereséget mért a Német Lovagrendre, barátságot kötött Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal. Mindketten nagy tisztelői voltak Szent Lászlónak (Zsigmond végső nyughelye Szent László sírja mellett, Nagyváradon van), két alkalommal együtt is elzarándokoltak a lovagkirály sírjához, a két király 1412 Pünkösd ünnepét Nagyváradon töltötte. Az odavezető utat Debrecentől gyalog tették meg.

Hedvig, akit 1997-ben II. János Pál pápa szentté avatott, tevékenyen részt vett a litvánok megkeresztelkedésének segítésében. Jagelló és utódai közel 200 évig ültek a lengyel királyi és litván fejedelmi trónon, számos uralkodót adva Közép-Európa országainak, így a magyaroknak is. Három Jagelló-házi uralkodónk van: I. Ulászló, II. Ulászló és II. Lajos.

Európa Liget, egy kis park, a Bécsi kapu, és a budai Vár fala  határolja. 1972-ben nyitották meg a főváros centenáriuma és 29 európai főváros ez alkalomból megrendezett kongresszusa emlékére.

A fővárosok vezetői akkor saját kezűleg ültettek el itt egy-egy olyan fát, amely jellemző saját országuk flórájára, és amely fa Magyarország klímáját is bírja. A fák előtt mészkőlapon az adományozó város neve olvasható.

A parkban áll Kodály Zoltán  szobra, amelyet Varga Imre alkotott 1982-ben. A szobrot, mivel az akkori helyén az állaga romlott, 2003-ban a Püspökkertbe helyezték át. A Várban folyó építkezések a Püspökkertet is érintik. Ezért a szobrot – hosszú elzártság után – 2016-ban visszahelyezték az Európa Ligetbe, régi helyére.

Köszönet Nagynénémnek, aki felhívta figyelmemet mindezekre a látnivalókra!