Zebegényben kirándultam, olyan régen tervbe vettem már. Nagyon egyszerűen el lehet jutni a Nyugati Pályaudvarról, a Szobig közlekedő zónázó vonattal, óránként indul és kb. 45 perc a menetidő.
A falu szívében áll a Havas Boldogasszony római katolikus templom.
A Havi vagy Havas Boldogasszony, Szűz Mária egyik elnevezése és egyben egy katolikus ünnep, amelyet augusztus 5-én tartanak. A legenda szerint Rómában egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Ez lett a S. Maria Maggiore katedrális. Fölszentelési ünnepe augusztus 5. Főoltárképe kegyképpé lett.
Kós Károly, Györgyi Dénes és Jánszky Béla tervei alapján a szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett istenháza 1907-1910 között épült.
A stilizált galambokkal övezett kereszt a tövében álló, a Szent Koronát viselő Szűz Máriával vakolatrelief-technikával készült, hogy olyan térbeli hatása legyen, amilyet Kós Károly megálmodott. Fábián Dénes festőművésznek sikerült Kós Károly eredeti homlokzati terveit a százéves jubileumra megvalósítania.
„Gloria in Excelsis Deo”
„Dicsőség a magasságban Istennek!”
Az erdélyi fatemplomok ihlette épület, az ősi, tiszta népi gyökerekhez való visszatérést hirdeti. Az aszimmetrikus torony és a nehézkes, tömbszerű formák a magyar múlt erejét és a földből növekvő organikus építészetet jelképezik.
Kós Károly fiatal építészmérnök volt, amikor megbízták a feladattal. Nemcsak az épületet tervezte meg, hanem a templombelsőt is a szószéktől kezdve a halat formázó padvégeken, az ajtó kopogtatóján, a kilincseken át az üvegablakokig.
A szentély üvegablakai.
Középen Szűz Mária, karján a kis Jézussal, ez az egyetlen Mária-ábrázolása a református Kós Károlynak. A szentély bal oldalán Szent István királyt látjuk, kezében a zebegényi templom makettjével. Szent István alakjában Kós Károly vonásai ismerhetők fel. A jobb oldali üvegablak Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, kalotaszegi népviseletben. Modellje menyasszonya, Balázs Ida, a türei református lelkész lánya volt. Az üvegablakokat Kós tervei alapján Majoros Károly üvegfestő iparművész kivitelezte 1914-ben.
A templom belső festését a gödöllői művésztelep növendékei készítették, vezetőjük, Körösfői Kriesch Aladár tervei alapján. A templomban a díszítőművészet összes fogását alkalmazták. Olyan anekdota is járja, hogy a freskók mellett azért készültek szekkók is, mert a diákok a nedves vakolatnak csak egy részét festették be, majd elmentek a Dunára fürdeni, így a fennmaradó munkát már száraz felületen kellett elvégezniük.
A freskók Nagy Konstantin látomását ábrázolják a Szent Kereszt diadaláról és felmagasztalásáról. A jelenet azt a történelmi legendát eleveníti fel, amikor a császárnak 312-ben, a Maxentius elleni sorsdöntő csata előtt megjelent a kereszt az égen. Körösfői értelmezésében a kép azt a pillanatot ragadja meg, amely a híres császári látomást és az „E jelben győzni fogsz!” (In hoc signo vinces) égi üzenetet ábrázolja. A császár az isteni üzenet hatására megtért a kereszténységhez, katonáit pedig arra utasította, hogy Krisztus jelével a pajzsukon harcoljanak. 
Jobb oldalon, a történet folytatásaként, Szent Ilona (Nagy Konstantin császár édesanyja) 326–330 körül zarándokolt el Szentföldre, ahol a hagyomány szerint megtalálta Jézus Krisztus igazi keresztjét, a Szent Keresztet a Golgotán. A Golgota dombján, amelyet pogány templommal borítottak be, lebontatta az épületeket, és ásatásokat kezdett. A legenda szerint három keresztet találtak a helyszínen (Jézusét és a két latorét). Hogy megállapítsák, melyik az igaz kereszt, Makárius jeruzsálemi püspök egy súlyos beteg asszonyhoz érintette a keresztfákat. Amikor a harmadik – Krisztus keresztje – hozzáért, a asszony azonnal meggyógyult.
A szentély diadalívén látható Szentháromság Körösfői Kriesch alkotása. A kompozíció csúcspontjaként a Mennyei Atya jelenik meg, aki a keresztre feszített Megváltót emeli a világ fölé.
A falakat, a boltíveket és az ablakok közeit finom, kanyargó indák, virágok és levelek borítják. A szecesszióban a hullámzó indák a lélek fejlődését és a természet örök megújulását jelképezik. Feltűnnek a hazai népművészetből átemelt és stilizált formák, mint a tulipán (a nőiesség, a befogadás és a tiszta szeretet szimbóluma) és a szegfű.
Keresztelőkápolna és keresztelőmedence
Árpád-házi Szent Erzsébet szobor Maróti Géza alkotása, egy pályázatra készült. Valamikor a Maróti-villa kertjét díszítette, de az államosításkor kidobták, és a zebegényiek mentették meg, a templom oldalán áll.
Boldog vagyok, hogy belülről is megnézhettem ezt a szépséges templomot és megismerkedhettem Kós Károly és Körösfői Kriesch Aladár újabb remekművével. Szerencsém volt, hogy egy lengyel csoport miatt nyitva volt az épület.
Folyt.köv.: >>>>Zebegény
