A halhatatlanság forrása (2.)

A KME épületében rendezett Strobl 170 kiállításról az előző bejegyzésben már írtam, az aulában és a Barcsay Teremben látható.

 

Strobl Alajos, Erzsébet királyné életét kioltó merénylet után 1898-ben mintázta meg először a királyné életnagyságú mellszobrát. A büszt hatalmas karriert futott be, ezt követő évtizedben harminc alkalommal állították fel márványból, bronzból készült példányait. 

Strobl 1902-ben indult az Erzsébet-emlékmű pályázatán is, de nem nyerte el a készítését. 1910-ben az újonnan épült Erzsébet-kilátóban helyezték el a királynéról készült újabb mellszobrát. 

1912-ben nem indult a pályázaton, de a pályamunkáját az Epreskertben  állította ki, mai napig látható ott, többször fotóztam magam is a remekművét.

A most látható alkotások a Magyar Nemzeti Galériából és a Gödöllő Városi Múzeumból kerültek a kiállításra. 

Perczel Miklósné márvány mellszobra (1915) 

Magyar Nemzeti Galéria 

Pálmay Ilka márvány mellszobra (1886)

Kiscelli Múzeum 

Pálmay Ilka a korszak legünnepeltebb operettprimadonnája volt. A korszak kétarcúságát jellemzi, hogy míg a női akt az antik, mitológiai vagy allegorikus téma esetében elfogadott volt, addig kortársi tematikában a női meztelenség erkölcstelennek, botrányosnak számított. Így mind Magyarországon és Bécsben nagy port kavart a szobor.

Géniuszfő (1913/1918)

Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. 

A modell a Mechwart-család rokonságához tartozó Gulden Jolán volt. A szobrász minden felszerelésével a Mechwart-villába költözött és annak üvegverandáján rendezte be műtermét. Ezzel az alkotással kezdte meg portrésorozatát, amelyet haláláig folytatott. A gipszmintáról több példányt is alkottak bronzból is.

Medúzafő (1910-es évek első fele)

Magyar Nemzeti Galéria

Perseus második változatából, ruszkicai magyar márványból készítette, statikailag nehézkes volt megoldani a kinyújtott karban tartott fejet, ezért plasztilinnal oldotta meg. Az önálló bronzba öntött replikája múzeumokban található. 

Hans Temple festménye Strobl Alajosról (1886)

 Strobl 1883 és 1889 között a Várkert Bazárban lévő műtermében dolgozott. 

Strobl Alajos az epreskerti átriumában, a kandalló fölött Hans Temple festménye (1894 körül) 

 Lotz Károly Strobl Alajosnéról 1896-ban készített festménye

Ferencz József mellszobra (1896)

Gödöllői Városi Múzeum

Az első példányt 1884-ben alkotta, majd egy évtizeddel később ismét megmintázta élet után a király mellszobrát. A Ludovika Akadémia parkjában állították fel. Életnagyságú példányok kerültek, Sopronba, Rohancra, Lipótújvárra, Mezőgazdasági Múzeumba, Gödöllőre a királyi váróba.  

Anyánk (festett gipszszobor, 1892 körül)

Kiscelli Múzeum 

Kisplasztikák

A ma ismert kisebb méretű Strobl plasztikák általában a nagy méretű művekhez készült mintázások. Nehezíti a kisebb méretű szobrok megítélését, hogy gyakran, egy-egy hagyatékban maradt vázlatot a szobrász halála után öntettek ki bronzból. Az is előfordult, hogy a nagy méretű mű elkészülte után kisebb változatok is készültek a tanítványok bevonásával. A Mechwart emlékmű mellékalakjait Strobl egyik kiváló tanítványa Fakits Ernő készítette a telepek, irodahelyiségek számára.

Tanítványok

A Strobl műterem munkatársai legtöbbször a tanítványokból kerültek ki, mint Fakits Ernő, Rápolthy Lajos vagy Vaszary László. Néhányuk önálló szobrász karriert is befutott.

 Rápolthy Lajos - Egyszer volt, hol nem volt (1920)

Művészlegyező (brisé, lapokból fűzött legyező)

A századforduló időszakában a hazai művészkörökben nagy divatnak örvendtek az egyedi, fából készült legyezők, amelyeket neves festők, szobrászok és barátaik közösen dekoráltak egy-egy jeles esemény, bál vagy művészest alkalmából.

Ez a legyező a Strobl család arcképeivel díszített, Strobl Zsófia készítette 1902-ben 

Strobl Alajos édesanyja

Wyrostek Eduárd: Wyrostek Karolina két első házasságból született gyermekével, Natáliával és Hugóval (1845) 

Férje halála után újra házasodott, második férje, Albert főherceg lipótújvári birtokának tisztviselője, Strobl József lett. A házasságból négy gyermek született, köztük, a festő Zsófia és a szobrász Alajos.

Strobl Zsófia: Id. Strobl Józsefné arcképe

A festmény Strobl Alajos élete végéig az epreskerti műtermének az íróasztala fölött függött.

Strobl Alajos: Anyánk, mellszobor gipszből és bronzból

Az Anyánk szobor a Lipótújvári kertben

A padon Strobl Alajos és felesége, Kratochwill Alojzia, balról a szobrász nővére Zsófia, jobbról fia Mihály, hátul lánya Zsuzsanna, férjével Franciscy Lajossal és két gyermekükkel (1925)

Strobl Alajos: id. Strobl Józsefné és id. Strobl József domborműves arcképe.

Strobl Alajos: Luischen, Kratochwill Alojzia, (1876-1964) Strobl mostoha unokahúga, festett gipsz és márvány szobra (1879,1885) Bécsben végezte a leányiskolát és tehetséges énekes is volt. Ő lett Strobl felesége, 1895-ben jegyezte el. Felesége később két köztéri alkotás modellje is lett, Semmelweis Ignác-emlékmű anyafigurájának és Reiner Zsigmond-síremlék Párkájának.

 

 Strobl Alajos: Strobl Zsófia mellszobra, gipsz (1880)

1927-ben a művész halála után rendezték meg az Epreskertben a hagyatéki kiállítást. A hagyaték jelentős részét a magyar állam és a főváros vásárolta meg, de számos alkotás maradt a család tulajdonában is.

László főherceg, József nádor unokája volt.

Vadászbaleset szövődményeiben húszévesen hunyt el. Strobl készítette el a halotti maszkját és síremlékét.

Strobl Alajos: Párkafej, ifj. Reiner Zsigmond síremlékének töredéke (1909). A síremlék része volt a párka alakja, melyhez Strobl felesége volt a modell, a fejét megtámasztó gondolkodó nőalak. A síremlék súlyosan megsérült, csak a fej maradt meg.

Strobl Alajos keze

A rimaszombati református templomba készült Ferenczy István szobrász kezeit Strobl saját kezeiről mintázta.

Egyszer szobrai rendezése közben, 68 évesen leesett a létráról, eszméletét vesztette és eltört a karja. Szerencsére hamar meggyógyult.

A halhatatlanság forrása (1.)

A Képzőművészeti Egyetemen mindig történik valami, most épp egy remek kiállítást nézhetünk meg a csodás falak között, Strobl Alajos születésének 170. évfordulója alkalmából, A halhatatlanság forrása címmel.

"Strobl Alajos (1856–1926) a magyar szobrászat kiemelkedő egyénisége, akinek életműve szorosan összefügg a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetével. 1885-től 1925-ig tanított az MKE jogelődjén, az Országos Mintarajztanodán, ahol 1897-ben megalapította a Szobrász Mesteriskolát. Műterme az Epreskertben volt, ott is tanított. A kert- és a műteremegyüttes ekkor egyszerre volt alkotóműhely, oktatási intézmény, a társasági élet színtere és Budapest egyik közkedvelt látványossága, ami máig őrzi Strobl kézjegyét."

Az épület főbejáratának lépcsőjén ez a 3D nyomtatással készülő szobor fogadott. Ez a léptékazonos 3D nyomtatott másolat új értelmezésben idézi fel Strobl Alajos örökségét, anyagában és megjelenésében kortárs, de figyelmünket az időtálló értékekre irányítja.

Az alkotás Strobl Alajos 1913-ban felavatott Mechwart András-emlékszobrának mellékalakja. Az emlékmű központi eleme Mechwart mellszobra volt, amely köré a Ganz-gyár dolgozói gyűlnek emlékezni. A szoborcsoport alakjaihoz Strobl a gyár munkatársait kérte fel modellnek. Az ülő figura modellje Pospischil Mihály öntőmunkás volt. Az emlékmű a második világháborúban megsemmisült csupán Pospischil alakja maradt fenn. A szobrot 1970-ben állították fel újra önállóan, a Ganz egykori öntödéjében megnyílt Öntödei Múzeum kertjében.

 

A halászlány 

Eredetileg kútszoborként készült Gschwindt Mihály házának udvarára. Az 1950-es évekig itt is állt majd áthelyezték előbb a Március 15 térre, majd a Népligetbe. 1959-ben az alkotást megrongálták, letörték az egyik karját és összefirkálták. A halászlány-szobor 1962-ben került a Budapesti Történeti Múzeumba, később a Vármúzeum földszinti előcsarnokába került. Jelenleg a múzeum igazgatósági folyosóján áll, innen érkezett a kiállításra.

Strobl a köztéri szobrai révén vált halhatatlanná, amelyek ma is alakítják Budapest kulturális és művészeti arculatát. Az aulában körben a falon tablókon megjelenítve ezek a köztéri alkotások, középen kis térképen mutatva a helyüket. Sokat már láttam személyesen van azért egy-két hiányom. Teszek majd egy sétát és felkeresem ezeket a remekműveket, hogy megörökítsem. Igazán lehetne Strobl szoborvadászat is, nemcsak Kolodko :))

 

A belvároshoz köthető helyszínek, alkotások 

 

1. Szent István-bazilika főoltára, szobrai 

2. Wahrmann-palota: Andrássy út 23. - Strobl Alajos carrarai márványból faragott kariatidái

3. Operaház: zeneszerzők szobrai, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobra, Szfinxek

4. Gschwindt-ház: A halászlány

5. Jókai Mór-emlékmű 

6. Zeneakadémia: Liszt Ferenc ülőszobra

7. A régi Zeneakadémia: Strobl a bécsi tanulmányai befejeztével, 1881-ben költözött Budapestre és a régi Zeneakadémia műtermében a Vörösmarty utca 35. harmadik emeletén kapott ideiglenes műtermet. Ebben az időben Erkel Ferencnek és Liszt Ferencnek is itt volt a lakása. 1986-ban Liszt Ferenc egykori lakásában nyílt meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, mely Strobl számos alkotását őrzi.

8. Régi Műcsarnok: (jelenlegi Képzőművészeti Egyetem épülete) több alkotása is szerepelt a kiállításokon.

9. Epreskert: Strobl 1889-től 1926-ban bekövetkezett haláláig dolgozott itt. Monumentális alkotásainak agyag-és gipszmintáit is itt készítette.

10. Műcsarnok: A Hősök terén 1896-ban a Millenniumi kiállítással nyílt meg. Strobl a következő évtizedekben számos alkotását mutatta itt be. 

11. Városligeti tó: 1909-ben a Korcsolyázó Egylet 40 éves évfordulójára rendeztek egy jégünnepélyt, témája Mátyás királlyá koronázása volt a Duna jegén. Mátyás király 7 méter magas szobrát hóból és gipszből mintázták meg. A műjégpálya épületében Busbach Péter, ügyvéd, író, politikus, az 1848-as honvédszázados, a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnökének márvány mellszobrát Strobl alkotta.

12. Vajdahunyad Vára: Károlyi Sándor politikus szobrát Strobl, Károlyi halotti maszkja alapján készítette el. A Mezőgazdasági Múzeumban Ferenc József,  Erzsébet királyné és Mathiász János szőlész-borász, szőlőnemesítő Strobl által mintázott mellszobrai is megtalálhatóak. 

13. 1885-ös Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka: (Ma Millennium Háza) Strobl Alajos számos alkotása itt mutatkozott be, többek között a Perseus első változata, ami Strobl első nagyszabású alkotása volt. 

14. Városliget: Olvasó lányok, a Jókai szobor mellékalakjai lettek volna, Jókai olvasóit jelenítette volna meg. Ekkor az Epreskertben hadikórház működött. A modell leánya, Zsuzsanna és iskola társa Kelemen Teri volt. Végül nem lett a Jókai-emlékmű része. A gipszmintát a főváros a hagyatékból megvásárolta és a bronzba öntött változatot a Városligetben helyezték el.

15. Városliget: Liszt Ferenc fejszobor, a Vajdahunyad-vár előtt volt felállítva, jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található.

16. Erzsébet Nőiskola/Teleki Blanka Gimnázium: A szobrász többször vendégül látta az intézet tanári testületét és növendékeit. A szobrász lánya, Zsuzsanna az intézmény tanulója volt. Az iskolának ajándékozta Erzsébet királyné márvány mellszobrát. A büszt ma is megtalálható az iskolában.

 17. Róna József öntödéje: Róna József szobrászművész városligeti villájának hátsó kertjében indította el öntödéjét 1899-ben, addig nagy gondot okozott, hogy Bécsbe vagy Münchenbe kellett szállítani a gipszmintákat. Strobl, Szent István lovasszobrát is itt öntötték.

 Honnan a kiállítás címe?

1897-ben Út a halhatatlanság forrásához címmel jelmezes művészbált rendezett a Magyar Képzőművészek Egyesülete az új Műcsarnokban. A bejáratnál egy pezsgősüvegen állt Karnevál hercege az alá ömlő habok alatt kornyikáló macskával. Mindenkinek jelmezben kellett megjelenni, kivéve a kormánytagokat. A termeket Strobl és tanítványai által rendezték be, volt itt Nirvána-színház, kuruc-tanya, egyiptomi templom, fenyves erdő a közepén egy rejtélyes kúttal. Körmöcbánya városa 1800 fenyőt adott ajándékba, ezen keresztül lehetett eljutni a halhatatlanság forrásához, ahol egy Pegazus szárnyas ló épp útnak indul, hátán a magyar művészet kitűnőségeivel, lábainál kapaszkodnak azok, akik fel akarnak jutni még a hátára. Tüzes szemeiből és orrlyukaiból villamos sugarakat lövell, teleszkópos kivetítővel a csoport felett hatalmas üstökös, benne egy barátságos szoba, ahol Mars és Vénusz magyar pezsgővel koccint.

 

Az Epreskert kerítés-kiállításáról itt írtam>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/03/strobl-alajos-epreskertje.html
 

Folyt.köv....... 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/08/a-halhatatlansag-forrasa-2.html 

Szent Ferenc jubileumi éve

 Assisi Szent Ferenc templom - Bakáts tér 

Budapest első neoromán temploma. Épült 1867-1879 között. 1879-ben szentelték fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére. Vörös téglával és sóskúti kővel burkolták. Korának legjobbjai dolgoztak rajta: az építész Ybl Miklós, a festők Than Mór és Lotz Károly, az orgonaépítő Országh Sándor. 

A II. világháborúban a templom súlyosan megsérült, a falak és boltozatok eredeti díszítőfestése, valamint az ólomüvegezett ablakok megsemmisültek. Az 1956-os forradalom során újból súlyos sérüléseket szenvedett, hiszen a környék harcok színtere volt. 

A templom felújítása 2017 és 2022 között zajlott. 

 Kívülről már fotóztam, így pár 2025-ben készített képet is megosztok

Fent Szász Gyula alkotta Assisi Szent Ferenc szobra

Fessler Leó - Krisztus dombormű, a könyv lapjain „EGO SUM VIA ET VITA” (Én vagyok az út és az élet) 

Grantner Jenő -  Jézus Szíve és Szűz Mária szobrai

Strobl Alajos - Assisi Szent Ferenc (1927)

Assisi Szent Ferenc (1182-1226), a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója. A római katolikus egyház szentként tiszteli Az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje. Az életéről számos legenda terjedt el. Egyes források szerint prédikált az állatoknak is, akik értették a szavait. Éppen ezért a különféle ábrázolásokon, festményeken, szobrokon az alakja gyakran látható állatok, elsősorban madarak társaságában. 

Az állatok világnapját 1931 óta Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepelik.

Szűz Mária a gyermek Jézussal, Szent József mozaikképek, alkotójuk ismeretlen

 

Szt. József kis Jézussal 

 Szószék

Mellvédjén a négy evangelista (Máté, Márk, Lukács, János) Fessler Leó tervezte

Szent Gellért püspököt ábrázoló üvegablak,  Walherr Gida készítette 1885-ben. Fájdalmas Szűzanya

Dávid, amint legyőzi Góliátot

Vizeskancsót tartó nőalak 

Szt. László-mellékoltár, Szt. László vizet fakaszt a sziklából  

Tabernákulum

Jézus megáldja a halakat

Szárnyas ökör (Lukács evangelista)

Szt. Erzsébet, Szt. Adalbert, Szt. Margit

Szárnyas oroszlán (Márk evangelista) 

Szent István-mellékoltár, Szent István alamizsnát oszt 

Itt látható Magyarországon először világi (nem szentté avatott) történelmi alak templomi falfestményen. A templom szentélyében megörökítették Hunyadi Jánost is. 

Lotz Károly: Hunyadi János utolsó áldozása.

A templomtérben Thék Endre asztalosmester berendezési tárgyai (padok, gyóntatószékek, egy persely), Jungfer Gyula lakatosmester kovácsoltvas korlátjai

Keresztút stációi

Keresztelőmedence

Káldor Aurél - Prágai Kis Jézus szobor (másolat)

Spanyolországból került Prágába, Polixéna, Lobkovitz cseh herceg felesége kapta nászajándékul. A prágai karmelitáknak ajándékozta, e szavakkal. Itt hozom önöknek legdrágább kincsemet e földön tiszteljék buzgón és nem fognak hiányt szenvedni! 

Ferenczy Béni - Szent Antal-szobra

Assisi Szent Ferencnek a hamvaiból vett ereklye, amelyet 1884-ben Dosztál Gaudenc, a pesti ferences kolostor házfőnöke, későbbi tartományfőnök hozott Rómából. A talpas ereklyetartót a Kriszta és Leitner-cég készítette, a Bakáts téren lakó Kovács József adományából. Minden évben egyszer, október első vasárnapján, a templom búcsúünnepén az ereklye elhagyja a falfülkét, a miséző pap áldást oszt vele.

„Húgocskáim, madarak! Ti igen sokkal tartoztok a Teremtőnek, azért mindig és mindenütt kötelesek vagytok dicsérni őt. Mert kétszeres, sőt háromszoros ruházattal látott el benneteket; szabadságot adott nektek, oda röpülhettek, ahová akartok; Noé bárkájában megőrizte fajotokat, hogy ki ne vesszetek...."

Az épület alá altemplom is épült, amelyben már 1870-től tartottak a szentmiséket. Sajnos ezt nem láttam, így valószínű elzarándokolok még ide.