Zemplén csücskében

Károlyi-kastély a Zempléni hegység csücskében Füzérradványon. Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött. A kocsit letéve egy erdei úton indultunk a kastély felé, majd ez a látvány fogadott bennünket
(Érdekesség, hogy férjem egyik idős kollégája, anno itt volt gazdatiszt)

1843-ban Károlyi Ede örökölte a birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, Ybl Miklós tervei alapján, miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát. (Mint megtudtuk ez egy másik ága a baloldali Károlyi Mihálynak)

 

 A korona 11 ága a grófi rangot jelenti (9-báró, 11-gróf, 13-herceg)

 „Nem szeretem az arisztokrata kifejezést, mert én inkább, mint nemes szeretnék gondolkodni és a nemességnek a szellemiségét szeretném még, hogyha tudom, átadni azoknak, akik ebben hisznek..." (Nagykároly Károlyi László)

Gróf Károlyi László, ma is élő leszármazott, a Fóti birtokán él (1931-)

Károlyi Ede halálát követően 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával a kastély belső tereinek átalakításába kezdtek. Bécsből, Firenzéből, Velencéből híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak Az építészeti terveket Albert Pio milánói születésű bécsi építész készítette 1907 körül.

Márvány folyosó

 Nagyszalon - vörösmárvány oszlopokkal

Ebédlő

 Hollóházi vadász étkészlettel terítve

 Különleges faragott párkányú kandalló, minden teremben egy remekmű. Gróf Károlyi István trófeái

gróf Károlyi István                          gróf Apponyi Franciska

Egy újabb híres asztal. Ezen írták alá a Szatmári-békét, a Rákóczi szabadságharcot lezáró békeszerződést (1711.) Szatmárnémetiben a Vécsey-palotában. Ettől kezdve élt Rákóczi száműzetésben. Sátoraljaújhelyen a kórház pincéjében találtak rá a nevezetes asztalra.

 Márvány fürdőszoba, mögötte az árnyékszék

Károlyi László fiának, Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna luxusszállónak alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött.

A szálló vendége volt többek között Karády Katalin, Jávor Pál is.

Szálló idejéből megmaradt bárpult

A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. 1948-ban ismét elvették és Gyermekszanatóriumot, majd TBC szanatóriumot hozták létre benne. Jelenleg a Forster Központ - a kulturális örökség védelméért felelős központi hivatal - szárnyai alá került a kastély. Most kb. 15%-a látogatható. Az alábbi képen is látszik, hogy milyen állapotban volt az épület, és még mennyi felújítandó rész van.

Károlyi-kastélypark

Országos természetvédelmi védettség alatt álló 100 hektáros történeti park. Nyári lakhelyül szolgáló pavilonok, szállásként szolgálnak.

400 éves óriás platán, talán a legidősebb fánk. Átölelni nem tudtuk, de megölelgettük :))