Oszaka

Oszaka, ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Oszakai-öbölbe. 

 

Japán 4 nagy főszigete: Hokkaido, Honsú, Shikoku, Kyushu

Oszaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma már egyre több vállalat helyezi át székhelyét Tokióba. Oszaka, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része. 2,6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után. 

 Megérkeztünk Oszakába, szobánkban ez a kilátás fogadott bennünket nappal

este

Mesés szállodánk

A virágok mind élőek

A klasszikus metró Oszaka legkiterjedtebb városi vasútja, 9 sűrűn közlekedő vonallal. Az egyik megállóban híres festményeket is nézegethetünk.

Az aluljáróban üzletek és éttermek sorai. (Nem összehasonlítható Budapesten a  Nyugati aluljárójával, mely szerintem itthon a város szégyene.)

Még nem szóltam az integető macskákról, ami ámulatba ejtett, mert szinte mindenütt árulták ezeket a kis figurákat Japánban. Rém giccsesnek találtam, de azért csak izgatott, hogy mi a csoda ez a rajongás irántuk. Az integető macska vagy maneki-neko, gyakorta előforduló szobrocska Japánban. Általában kerámiából készül, és úgy tartják, szerencsét hoz a tulajdonosának. Sokszor üzletek, éttermek és vállalatok bejáratánál találkozhatunk vele. Néhány elektronikusan vagy elemmel működik, így mozgatva a mancsát. Néha tévesen „kínai szerencsemacskának” hívják, mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai kereskedők körében is. Itt egy étterem bejárata előtt láttuk.

Folyt.köv..........

Kasuga-taisha szentély

Az egyik legfontosabb szentély a sintó vallásban, ugyanakkor alapították, mint Nara városát. „Lámpás szentély" néven is ismert, mivel lámpások százai mutatják az utat a szentélyhez az erdőn keresztül. 

Ez a szentély több mint 3000 lámpának ad otthont, amelyek kőből vagy bronzból készültek. A lámpások csak a fesztiválok idején világítanak.

A szentély születése a legenda szerint akkor kezdődött, amikor Kasuga-taisha első kamija, Takemikazuchi, egy fehér szarvas hátán fellovagolt a Mikasa-hegy tetejére i.sz. 768-ban, Nara védelme érdekében. A szikaszarvasok itt is sétálgattak közöttünk...

Kasuga-taisha építészeti stílusa a Kasuga-zukuri néven ismert főcsarnok (honden) nevéből származik. A szentélykomplexumot négy kolostor védi, és egy fő szentélyt, kincsesházat, több különböző csarnokot és nagy kapukat tartalmaz. Ennek a szentélynek gyönyörű dísze a sok wisteria fa (lilaakác), amelyek április végén és május elején virágoznak. (Huuu, el tudom képzelni milyen mesés ekkor!)

A négy fő kaminak van egy-egy szentélye, amelyek mindegyike ugyanabban az építészeti stílusban épült. Jellemzőjük a ferde nyeregtetők, a téglalap alakú szerkezet, a katsuogi (díszrönk) és a chigi (villás tetőszerkezetek). 

Számos kiegészítő szentély található a fő szentélyen kívül, amelyeket a kisebb kamiknak szentelnek.

A szentélyeket rendszeresen újjáépítik. Ez a hagyomány a shinto tokowaka  koncepcióján alapul, amelyben a tárgyak megújulnak, hogy megőrizzék isteni tekintélyüket az örökkévalóságra törekedve. Kasuga-taisha is 20 évente, a Nara-korszak óta több mint 1000 éve újjáépíti szentélyeit ugyanazon előírások szerint, a legutóbbi rekonstrukció a 60. újjáépítés volt 2016-ban.

A parkon keresztül ösvények vezetnek a Wakakusa-hegyhez, a Todaiji-templomhoz és a Kohfukuji-templomhoz. A Kasuga-taisha szentély mögött a szent Kasugayama őserdő több mint 1000 éve érintetlen maradt.

 

Ez a szentély is az a kategória, ahová többször eljönnék, tavasszal mikor virágzik a lilaakác, egy fesztivál idején, mikor éjjel meggyújtják a lámpásokat. Bár el tudom képzelni, hogy micsoda tömeg lehet akkor, most is minden nevezetes helyen rengeteg volt a kiránduló japán és a turista.

1998-ban az „ősi Nara történelmi emlékműveit”, köztük a Kasuga-taishát, a Kasugayama őserdőt az UNESCO közös világörökségi helyszínévé nyilvánították.

Todai-ji templom

A Todai-ji templom (Tódaidzsi), Keleti Nagy Templom, buddhista templomkomplexum Japánban, Nara városában. Az itt található Nagy Buddha Csarnok (Daibucuden) ad otthont a világ legnagyobb bronz Buddha-szobrának. Emellett a templom a Kegon Buddhista Iskola központjául is szolgál.

Miután 710-ben a Japán főváros és a császári udvari székhely az akkori Heidzsó-kjó lett (a mai Nara) és a buddhizmus egyre erősödött (melyet a császári udvar is támogatott), buddhista templomegyüttesek sorát telepítették a városba.

Japán történetében példátlanul nagy méretű templomegyüttes építése 743-ban kezdődött meg, s mintegy húsz esztendővel később ért véget.

743-ban Sómu császár kiadott egy törvényt, melyben az állt, hogy az embereknek közvetlenül részt kell venniük új Buddha templomok építésében egész Japánban.

 

Az építkezés anyagi finanszírozása érdekében egy Gjóki nevű szerzetes és tanítványai tartományról tartományra jártak, hogy adományt kérjenek. A Tódai-ji-ről szóló nyilvántartások szerint, összesen több mint 2,6 millió ember segített megépíteni a Nagy Buddhát és a csarnokát.

A 16 méter magas, 452 tonna szobor nyolc öntéssel, három éven keresztül készült. A szobrot 751-ben fejezték be Narában. Tűzvész és földrengések következtében többször megrongálódott, újjá kellett építeni, ezért csak talapzata és lótuszvirág levelei eredetiek.

A szobor jelenlegi kezeit a Momojama időszak során (1568-1615), a fejét az Edo időszakban (1615-1867) készítették el. 

20 méter átmérőjű talapzata 56 darab, 3 méter magas sziromból álló lótuszkelyhet formáz, melynek leveleire a buddhista világegyetem finom vonalú ábráját vésték. A szobor mögött látható aranyozott fa dicsfényből kiemelkedő 16 alak Buddha inkarnációit jelenítik meg. A mögötte látható faoszlopon hasadék található, amelyen a templomba érkező zarándokok átbújhatnak. A legenda szerint ez a Paradicsomba vezet.

Ebben a hatalmas csarnokban 3 óriás szobor található. Középen a Nagy Buddha-szobor, balra Kannon Bosatsu, az irgalmasság, együttérzés, jobb oldalon Kokuzo Bosatsu, a bölcsesség és az emlékezet bodhiszattvái.

 A lótuszlevelek

Tamonten egyike a négy őrkirálynak, akik a világ négy irányában őrzik Buddhát,  ő az északi irány őre, évszaka a tél, színe a fehér. A háború isteneként is ismert. Japánban mennyei hadvezérként ábrázolják, aki páncélt visel, jobb kezében lándzsát, baljában pagodát hord.

Komokuten, a nyugati irány őre, szó szerinti jelentése, "Tágas szemű", vagy "Tágas látás", ösztönzi a megvilágosodásra való törekvést, évszaka az ősz, színe a piros. Mindketten démonokon taposnak.

Itt látszanak a méretek, a buddhizmus hívei egészen közelről csodálhatják a nagy Buddhát. A talapzaton az emberek milyen aprócskának tűnnek!

Shibi (kutsugata), cipőcserép. A főgerincen használt tetődísz típusa. A templom és a palota építészetének gerinc dísze, egy állat farkára emlékeztet, hogy megvédje az épületet a tűz ellen. A shibi népszerűsége a Kamakura korszak végére alábbhagyott.

Az eredeti komplexum két 100 méteres pagodát is magába foglalt, melyek talán a második legmagasabb építmények voltak az egyiptomi piramisok után. A pagodákat földrengés pusztította el.  A csarnokban lévő makett.

A Nagy Buddha Csarnokot (Daibucuden) kétszer építették újra tűzvész miatt. A jelenlegi épületet 1709-ben fejezték be, mely annak ellenére, hogy 57 méter hosszú és 50 méter széles 30%-kal kisebb az elődjénél. 1998-ig ez volt a világ legnagyobb fából készült épülete, mára azonban túltett rajta többek között a japán baseball stadion, az Odate Dzsukai Dome is.

Arany pagoda

Ez a sōrin, a templom eredeti hétemeletes pagodájának mása, amelyet a ’70-es Expo számára készítettek, majd Todai-ji-nek adományozták.

A sōrin, egy függőleges tengely (végződés), amely egy japán pagoda tetején áll. (Noha alapvetően buddhista, Japánban a pagodák és sōrineik mind a buddhista templomokban, mind a sintó szentélyekben megtalálhatók. Ennek az az oka, hogy az 1868-as Kami és Buddha szétválasztási törvényig a sintó szentély általában buddhista templom is volt, és fordítva.)

 

A templom bejárati kapuját két, Kongó Rikisi vagy Nió (templomőr), nyolc méter magas szobor őrzi, amelyek a kapuval együtt Japán legszebb fafaragványai közé tartoznak. A gonosz lelkek távoltartását biztosították. A szobrokat Unkei és Kaikei, a Kamakura-kor neves szobrászai, valamint munkásaik építették 1203 körül.

A jobb oldali szobor szája mindig nyitott „A” hangot formáz, a bal oldali a csukott „Un” hangot jelképezi. Ezek a szanszkrit ábécé első és utolsó betűi, így szimbolizálja a szoborpár a mindenség kezdetét és végét, az életet és halált. A Nió szobrokat olykor páncélos harcosként is szokták ábrázolni, de a haragvó félmeztelen istenalak az elterjedtebb.

Binzuru

Ez a meghökkentő szobrocska a Nagy Buddha Csarnokon kívül üldögélt. Hagyományosan úgy tartják, hogy amikor megdörzsölöd a szobrot, a tested megfelelő része meggyógyul, ha beteg vagy. A piros ruhát felajánlják Binzurunak, hogy megvédjék a betegségektől.

Binzuru, Pindola Bharadvaja japán megtestesülése. Pindola egy Arhat, Buddha egyik spirituálisan fejlett követője, aki arra kérte őket, hogy maradjanak a világban örökkévalóságig, hogy terjesszék a Dharmát, vagyis a buddhista törvényt. Eredetileg négy Arhat volt, az iránytű minden pontjához, de számukat később növelték. Pindola az okkult és pszichés erők mestere volt, beleértve a gyógyítást is. Képes volt elfojtani a gonosz szellemeket.

Binzuru a templomon kívüli verandán ül. Egyszer Buddha megkérte Binzurut, hogy menjen el egy gazdag család otthonába, hogy kiűzze az ott lakó gonosz szellemeket. Buddha szigorúan megparancsolta Binzurunak, hogy viselkedjen. Binzuru kiűzte a szellemeket, és hálából a gazdag ember ünnepi itallal kínálta meg. Nem akart goromba lenni, elfogadta, és hamarosan részeg lett. Gyengeségét kihasználva a gonosz szellemek visszatértek.

Büntetésként Buddha megtiltotta Binzurunak, hogy a közelébe jöjjön, ezért ül a templomon kívül. Mielőtt Buddha meghalt, megbocsátott Binzurunak, és megparancsolta neki, hogy maradjon a világban, és gyógyítsa meg az embereket a betegségektől. Binzuru még mindig a templomon kívül ül, embereket gyógyít és enyhíti szenvedéseiket.

 

A Todai-ji templom további hét templommal és szentéllyel egyetemben az UNESCO világörökségét képezik az ősi Nara történelmi műemlékei néven. Területén szabadon élhetnek a szikaszarvasok, melyeket a sintó hitvilágban az istenek „szócsövének” tartanak. (Előző bejegyzésben írtam róluk.)

Kiránduló gyerekek

 

2022. július 8-án a városban meggyilkolták Abe Sinzót, a szigetország korábbi miniszterelnökét. A japán embereket sokkolta a merénylet......

Folyt. köv.....