Nora-bora: Munkácsy mindenkor.....

2025. január 28., kedd

Munkácsy mindenkor.....

Szépművészeti Múzeumban, most két különleges kiállítás is van.

Mindkettőt megnéztük.

Munkácsy, Egy világsiker története

Munkácsy Mihály (1844-1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon több mint száz műalkotás segít még jobban megismerni az egyik leghíresebb magyar festő életét és gazdag életművét.

Jó pár olyan alkotás látható a mostani tárlaton, amit nem csupán először állítanak ki hazánkban, de még sosem járt korábban Magyarországon.

Önarckép

Az 1844-ben Lieb Mihály Leó néven született festőnk korán árvaságra jutott, 1851-ben anyai nagybátyja, Reök István ügyvéd vette magához és asztalosinasként kezdett dolgozni, ám hamarosan kiderült tehetsége, és meg sem állt a világhírig. Művészeti tanulmányait Bécsben, Párizsban, Münchenben és Düsseldorfban folytatta, hazatérése után magyarosította nevét Munkácsyra.

A korra jellemző impresszionizmus helyett a realista ábrázolás felé fordult, 1869-ben aranyérmet szerzett a Párizsi Szalonon Siralomház című művével, és egycsapásra híres lett.

1871-72 telén áttelepült Párizsban, ahol kakást és műtermet bérelt. Az anyagi helyzete ekkorra stabilizálódott, pártfogója is akadt a De Marches házaspár személyében. 1873-ban De Marches báró elhunyt és ezt követően, 1874-ben összeházasodott a bárónéval, Cécile Papier-rel.

Befutott festővé, a francia főváros közéletének illusztris szereplőjévé vált felesége, és kora egyik legnagyobb párizsi műkereskedője, Charles Sedelmeyer segítségével. A Milton sikerét követően tíz éves szerződést írt alá vele, képeit csak rajta keresztül adhatta el, nagyban hozzájárult képei nemzetközi sikeréhez.

Charles Sedelmeyer arcképe

A képen Milton, a vak költő lányainak diktálja Az elveszett paradicsom című művét. Ez a mű hozta el számára a világsikert, a párizsi világkiállítás egyik nagy aranyérmét nyerte el vele. A kép nagy méretű változata a New York-i közkönyvtárban látható.

Amit szerintem mindenki ismer az Ásító inas című képhez készült fej tanulmány és a Rőzsehordó

Munkácsy legnagyobb sikereit életének a Párizsban töltött és egyben utolsó korszakában érte el. A párizsi korszak első felében, gyakran kirándult a közeli Barbizonba Paál László barátjával együtt, A barbizoni festőtelepen öt is megihlette a közeli Fontainebleaui erdő.

Pávák

Munkácsy első tájba helyezett szalonképe először látható Magyarországon.

(New York Historical Society)

Parkban

Sétány a Park Monceau-ban

A Párizsi évek első felében főleg szalonképeket festett. Ezek a zsánerek nagyon népszerűek voltak akkoriban. A képek zömében magángyűjteményekből kölcsönzött darabok. A legtöbb Pákh Imre gyűjteményéből.

Egy Magyarországon először látható különleges alkotás

Pamlagon ülő nő

Két család a szalonban

A baba látogatói

Készülődés a papa születésnapjára

A kis cukortolvaj

Párizsi szobabelső

Reggel a nyaralóban

Pálmaházban

Csendélet

Liszt Ferenc portréja

1880 és 1895 között festette meg talán egyik leghíresebb alkotását, a monumentális Krisztus-trilógiát.

Debrecenben általában évente egyszer elmegyek a Déri Múzeumba, ahol megnézem az aktuális újdonságokat, de mindig felkeresem a Krisztus-trilógiát. Most a Golgota című festményt elhozták erre a kiállításra, itt üdvözölhettem az oly sokszor megcsodált képet. (Otthon nem lehet fotózni a műveit, itt igen)

1891-ben megbízást kapott a Honfoglalás megfestésére, az Országház számára. Szvatopluk követei a fehér lóért cserébe földet, füvet, vizet visznek ajándékba Árpádnak, akit a katonák és a nép nemzeti hősként ünnepel.

Végül 1927-ben kerülhetett a 62 négyzetméteres festmény mai helyére, a Parlament épületébe, ahol a házelnöki fogadószobából nyíló tárgyalóteremben, a mai Munkácsy-teremben helyezték el.