2019. december 17., kedd

" A művészet örök, az élet rövid"

A Szépművészeti Múzeum mélyföldszintjén van az  Egyiptomi Gyűjtemény. Legelső műtárgyai még a 19. század utazói, műgyűjtői és műkereskedői révén kerültek Magyarországra.
Napjainkban csak a debreceni Déri Múzeumban, a Pápai Református Gyűjteményben és a szombathelyi Savaria Múzeumban találhatóak egyiptomi tárgyak Magyarországon.
Először a Nemzeti Múzeumba kerültek az első egyiptomi magyar ásatásról származó tárgyak is. A közép-egyiptomi Sarunában és Gamhudban folytatott ásatást egy Kairóban élő üzletember, Back Fülöp kezdeményezte és finanszírozta. 1907-es expedíciója során összegyűjtött leletek jelentős részét, köztük huszonöt, múmiát tartalmazó koporsót még ugyanebben az évben a magyar államnak adományozta.
Az egyiptomi műtárgyakat egy nagy közös gyűjteményben egyesítették 1934-ben, amikor a Nemzeti Múzeumból és más magyar közgyűjteményekből nagyjából 1200 egyiptomi műtárgyat ide szállítottak.  A második világháború után az egyiptomi gyűjtemény ajándékozással, vásárlással és ásatások révén is gyarapodott.
Milyen érzés lehet ilyen kincset találni....
Antik gyűjtemény - felöleli a klasszikus ókor egész időszakát (Kr. e. 3. évezred – Kr. u. 7. század) Micsoda remekbe szabott művek
Andrássy Apolló szobor (Kr. u. 2. sz.), melyet Andrássy Gyula gróf vásárolt Rómában.
 Elnézegettem a ruha redőit, márványból kifaragva
A Budapesti táncosnőként ismert szobor a Szépművészeti Múzeum egyik leghíresebb ókori műve. Kislányt ábrázol, aki előrehajolva néz maga elé, és oldalra húzza a köpenyét. A mozdulatot korábban tánclépésnek értelmezték. Többen úgy gondolják, hogy az előrehajló tekintet alapján a darabot magát víztükörben nézegető lány képmásaként lehetne értelmezni, fülkében, kút vagy medence díszítőfigurájaként. Mások szerint ellesett pillanatot örökít meg, ruháját rendezgető lány szobra. Nincs teljes egyetértés a szobor korának meghatározásában sem, a legtöbben Kr. e. 240–220 között készült görög műnek tartják.
 Vadász jelenet
 Nagyon jó nézegetni ezeket a csodás fejformákat
Euripidész szobra Kr.u. 100-130, valószínű Rómában egy gazdag ember házát díszíthette. Euripidész athéni drámaíró, zeneszerző volt. Kr. előtt 480-406 körül élt, a görög kor nagy drámaírója.
Egy kis disszonancia, a régi Kr. előtt - utáni tárgyak között egy kortárs művészünk pihenő padja "szoborpad" Kelemen Zénó alkotása
„A művészet örök, az élet rövid, a tapasztalat csalékony” 
Az idézet Temesvári Pelbárt magyar teológustól származik. Úgy látszik engem leginkább a szobrok érintettek meg, mert ezeket fotóztam zömmel, amiből egy pici részletet mutattam most meg....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése