Déri Múzeum
Séta 6.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tükrében
Micsoda meglepetés ért, mikor megpillantottam ezt a számomra igen kedves koszorúkötő lányt, amit Szegeden a Kossuth szobor hátulján mindig megcsodálok.
Debrecen igen jelentős színhellyé változott, ide tette át a székhelyét 1849 januárjában az első független,
magyar felelős kormány, A Piac utcai kapuőrségnél jegyezték be Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese” érkezését 1849 január 07-én. Itt mondták ki Magyarország függetlenségét a
református Nagytemplomban tartott nyílt gyűlésen 1849. április 14-én. „…Debrecen népe! Íme én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom”.
Kossuth pipája
A fából készült ereklyeláda a fegyverletétel kidolgozott jelenetével, három aradi vértanú, Aulich Lajos tábornok csontjainak, illetve Damjanich János és gr. Vécsey Károly bitófájának darabjait őrzi.
1848-49-es lovassági zászló
Könyves Tóth Mihály református lelkész ("Kossuth papja") 1848 októberében csatlakozott az Aradot körülzáró sereghez. A szabadságharc bukása után 20 évi várfogságra ítélték. A festményt Tóth Ágoston az olmützi várbörtönben festette 1851 végén vagy 1852 elején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése