A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyére épült 1928-ban, eklektikus stílusban.Tervezői: Györgyi Dénes és Münnich Aladár
Homlokzatát díszítő empire kagylók, a város címere, az angyalos kompozíciók Poroszlai János munkái. Arany betűk hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST
(„Az élet véges, a művészet örök”).A téren Medgyessy Ferenc szobrai találhatóak, a „Régészet” jelképe egy női alak kezében kőbalta fejet tart, a „Tudomány”-t könyvet olvasó férfiakt jeleníti meg.
A „Művészet” jelképe asszonyalak, bal kezében kis szobormodellel.
A
negyedik szobor, melynek modelljéül önmagát választotta Medgyessy, a
„Néprajz” megtestesítője: faragott pásztortülköt tartó mosolygós,
bajuszos férfialak. A szobrok 1930-ban készültek
el, 1937-ben eljutottak a párizsi
világkiállításra, ahol Medgyessy Grand-Prix díjat kapott. Ez a díj a 20.
századi magyar szobrászat európai rangra növekedését jelentette.Mindig találok valami újdonságot, amire rácsodálkozhatok, "biz-isten" most láttam először ezt a szobrot, erre is úgy lettem figyelmes, hogy a múzeum egyik fényzáró rolóján fedeztem fel. (második fotó) A teremőrtől kérdeztem meg, hogy hol található, (Ha tudta volna, hogy debreceni vagyok?!) A nevezetes rolón a szobor még jobb állapotban van, az eredeti sajnos eléggé kopott, ráférne egy kis tisztítás, felújítás, bár 1907-ben készült, 111 éves!
Somogyi Sándor által készített háromalakos szobor, a felirata szerint „Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak, a magyar füvésztudomány megteremtőinek” emlékére készült. A szobrász pályázaton nyerte el a megbízatást, 1907-ben a Déri tér helyén állott Füvészkertben avatták fel. A Déri Múzeum építésekor, a Füvészkert felszámolása idején került át a Perényi utcára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése