2016. január 30., szombat

Bangkok folyóján

"A boldogsághoz nem vezet út.
Az út maga a boldogság."

Buddha

Bangkok felfedezése
A Chao Phraya folyó kettészeli Bangkokot. Elindultunk, hogy hajóval közelítsük meg az első nevezetességet, a Wat Arunt. Útközben elhaladtunk wat-ok mellett, itt éppen sáfrányszínű szerzetesi ruhák száradnak az udvaron. Azt tudni kell, hogy Thaiföldön a fiatal férfiak bevonulnak szerzetesnek pár hónaptól akár évekre is. Majd eldöntik, hogy visszatérnek-e a világi életbe vagy a szerzetesi életet választják.
 Bepillantás egy thai iskola kerítésén
VIII. Ráma híd - 2, 5 km hosszú, 2002-ben nyitották meg.
Itt a 14. kikötőben várakoztunk és próbáltuk egy nagy tábláról leolvasni, hogy mikor érkezik valami vízíjármű, amivel elhajózhatunk. Szerencsénkre egy thai férfi kézzel-lábbal elmagyarázta nekünk, hogy menjünk el a következő kikötőbe.
Így a folyómentén, kalyibák között haladtunk
Szűk kis sikátorokban keringtünk, mint egy végeérhetetlen labirintusban, csak sejtettük merre van a folyó. Bepillantottunk icipici helyiségekbe a nyitott ajtón keresztül, nyomorúságos életekbe. Ez is Bangkok
Thai-box ring az egyik ház széléhez tapasztva.
Végül egy szép parkon keresztül megtaláltuk a folyót és a kikötőt
Itt felszálltunk a rendszeresen közlekedő vízibuszra, (40 bath volt) ez elvitt bennünket a 8-as kikötőbe.
A Chao Phraya sötéten hömpölygött, partján tákolt viskókkal, itt-ott felvillanó színes tetőkkel, csillogó sztupákkal, távolban felhőkarcolókkal.
8. pier, ahonnan a folyó túloldalára lehet jutni.
 Igazi Chao Phraya-s feeling
Célpontunk a Wat Arun (Hajnal temploma)
Thai szerzetes és az okos telefon
Folyt.köv.....Wat Arun-nal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése