Kastélytúra 3.

L' Huillier-Coburg Kastély (Edelény)

Szerelem első látásra. Ez a kastély egy csoda. Ki gondolná, hogy Miskolc mellett egy kis városban, - eddig alig hallottam róla - ez a szépség áll. A kastélyt csoportosan, idegenvezetővel lehet bejárni. Kezdetként rögtön egy tündéri kosztümös film 3D-ben, melyben a kastély lakóinak és festőjének életébe nyerhetünk bepillantást.

L' Huillier az edelényi birtokot II. Rákóczi Ferenctől ötezer rajnai forintért, zálogba kapta 1700-ban. 1716-ban kezdte a kastély építését. Az építtető gróf halála után felesége, Marie Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be. (Tervezője máig ismeretlen)

A kastély főhomlokzata az itáliai barokk palotákat idézi, a két szélső torony viszont várépítészetre utal.

A kastély fénykora 1730-1820

Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb átalakításokat.
Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre (Ferus) szállt a birtok. Miután 1820-ban örökösök nélkül hunyt el a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára

Ludmilla és férje egy vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el. Ezek a kastély legértékesebb részét képezik. 

3D film részlet (kattints)

 Kézcsók jelenet

Baloldalon egy cigány asszony talán Czinka Panna, aki a környéken lakott. (Nyakán egy nagy daganat volt, ebből következtetnek rá, hogy őt ábrázolja)

Hintázó (ez a kastély logója)

 Korabeli társasági élet jelenetei

Tetvészkedés :))

 Virágminták, egyedi aranydíszítéssel
A 3D film szerint Ferus adta az ötletet Liebnek az arany csíkozásra.

Mesés kályhák

 Paplyuk

A kályhákat hátulról fűtötték, ezek egészen nagyok. Nevét a keresztényüldözés idején kapta, ide bújtatták a papokat.

Kápolna

Itt található ifjabb Dessewffy Ferenc síremléke, melyet a régi katolikus temetőben találtak meg összetörve, és a restaurálás után itt helyeztek el. A sírjában talált tárgyak

Díszterem

183 négyzetméter, 9 m magas

Családfa helyett cselédfa :))

A kastély makettje

A kastély felújításának legnagyobb szenzációja az a befalazott ablak volt, ami itt került elő. Ez ugyanis az egyetlen olyan asztalosszerkezet, amelyik a kastély fénykorából, vagyis 1820 előttről való. Az eredeti vasalatok és a korabeli üvegezés is megmaradt ezen az ablakon.

Ludmillát is fiúsították, tehát Mária Terézia királynő, férfi örökösöket megillető jogokkal ruházta fel azért, hogy a családi vagyont örökölhesse. A grófnő 1775-ben társadalmi rangja csúcsára ért, amikor Mária Terézia királynő felvette őt a Csillagkereszt Rendbe.
A rendbe csak olyan férjes asszonyokat vagy özvegyeket vettek fel, akik őspróbát tettek, vagyis nyolc apai és négy anyai nemesi őst igazoltak. A tagok jótékonykodásra és a szenvedőkkel való törődésre, illetve a vallás szolgálatára kötelezték el magukat.

Ferus eredeti rajza a kastélyról

A Coburg-korszak (1831–1928)

A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A kastély földszintjének egy részét már 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult. 1909-re az épület már olyan állapotba került, hogy elodázhatatlanná vált egy felújítás, amit Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között végeztek el.

A ma is látható kovácsoltvas kapukat, a bécsi Belvedere kapujának mintájára ekkor készítette Mátrai Zoltán kovácsmester, a leghíresebb korabeli műkovács,
A kastélyra a kornak megfelelő, a barokkot utánzó, úgynevezett neobarokk kiegészítések kerültek. 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak bérbe adták a kastély egyes részeit, köztük a kápolnát is. A bányatársaság ez utóbbit 1921-ben önhatalmúlag megszüntette és lakásokat alakított ki. Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került.

 
Állami tulajdon (1928)

Különböző hivatalokat, lakásokat alakítottak ki benne. A II. világháború pusztítása sem kímélte az edelényi kastélyt. 1945-ben a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat.
2009-2014-ben újjászületett a kastély és a kastélysziget (5,1 ha park)

 Mindez a szépség a Bódva partján. (Milyen sáros!)

Dessewffy Ferenc (Ferus) Facebook oldala :))