Március 15

Március 15-e alakalmából, mi más, mint egy Petőfi Sándor szobor a Debreceni Református Kollégiumból, elvégre Petőfi 200 éve született.

 

Be kell valljam, hogy most jártam életemben először a Református Kollégium hátsó szárnyában, miután megtudtam, hogy itt található ez a Petőfi szobor, milyen csodálatos környezet, csak ámultam! Mindig találok itthon is valami újdonságot.

Maga a szobor a pesti Petőfi szobor gipszmintája, súlya minimális, így talapzata sincs. 1883-ban állították fel itt. A gyönyörű környezetben fel sem tűnt nekem, hogy egy gipsz szoborral állok szemben.

 

A  díszteremhez vezető lépcsőház

Petőfi Sándor szobor Budapest V. kerületében, a Petőfi téren.

1871-ben Izsó Miklós szobrászt bízták meg a szobor készítésével, de ő 1875-ben meghalt, ekkor Huszár Adolf szobrász nyerte el a megbízást, aki Izsó tervein csak kevés átalakítást végzett. Végül 1882-ben avatták fel a szobrot. A talapzatot Ybl Miklós tervezte

2022. év végén fotóztam Budapesten a Petőfi szobrot, nem gondoltam, hogy Debrecenben megtalálom a hasonmását.

Hősi halál

 Sámuel Kornél - Kis szégyenlős (1908)

Sámuel Kornél ( (1883-1914) 

A budapesti Magyar Iparművészeti Iskolában, majd 1905-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. 1908-ban hazatért és Telcs Ede műtermében dolgozott. 1911-ben olaszországi tanulmányutat tett. Az első világháború kitörését követően frontszolgálatra hívták be. Az első magyar művész, aki a háborúban – 1914 októberében – elesett. Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1916-ban feleségül vette az özvegyet, és a félárván maradt Évát saját lányaként nevelte és szerette.

A század eleji magyar szobrászat nagy ígérete volt, azonban tehetségét korai halála miatt nem tudta kibontakoztatni. Áldozata sokak számára jelentett életet, Ferenc József parancsba adta, hogy a művészek ettől kezdve ne menjenek az első vonalba.

 

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán 2022. évben tett látogatásom alkalmából számomra kedves alkotásokból válogattam.

Festészet és zene

 Berény Róbert: Csellózó nő (1928)

Berény Róbert (1887-1953) magyar festő, grafikus

Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt, Matisse és Cezanne művészetének hatása alá került.

Az egyik legjelentősebb avantgárd irányzat, a Nyolcak csoportjának tagja. (Kernstok Károly, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Orbán Dezső és Tihanyi Lajos)  

Maga is tehetséges muzsikus volt, több hangszeren is játszott: hegedült, csellózott és zongorázott. 

A festmény modellje, második felesége, Breuer Eta gordonkaművész volt. Érdekesség, hogy a csellista, amint megfestette Berény a képet, letette a hangszert és abbahagyta a zenélést. Berény 1937-ben festette meg a Csellózó nő második változatát. >>>>>>>>https://mek.oszk.hu/01800/01819/html/csellozo2.jpg

A Tanácsköztársaság idején készült Fegyverbe! Fegyverbe! című plakátja, talán mindenki számára ismert.>>>>>> https://mng.hu/mutargyak/fegyverbe-fegyverbe/ 

A festő a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült és Berlinben telepedett le. 1926-ban amnesztiát kapott, és feleségével együtt tért vissza Budapestre. 30-as évektől a nagybányai tradíció felé fordult. 1934-től Zebegényben dolgozott. 1948-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

 

Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) Barki Gergely, művészettörténész fedezte fel, Stuart Little, kisegér című gyerekfilm díszleteként – a művet 2014. végén sikerült Magyarországra szállítani. >>>>>>>> https://index.hu/kultur/2014/12/13/70_millioert_kelt_el_a_stuart_little_kisegerbol_elokerulo_bereny_festmeny/

 

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán 2022. évben tett látogatásom alkalmából számomra kedves alkotásokból válogattam.

Középkori Magyarország szentje

Liezen-Mayer Sándor: Magyarországi Szent Erzsébet, 1882

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya, négyévesen került Thüringiába. 1213-ban megölték az édesanyját (Bánk bán Gertrúd királynéja). Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor öccse, Lajos jegyezte el. 1221-ben esküdtek meg, három gyermekük született. Amíg férje II. Frigyes császár oldalán harcolt a keresztes háborúkban, Erzsébet irányította a tartományt. Szerényen élt, s mindenben segítette és támogatta a szegényeket. Férje halála után menekülni kényszerült Thüringiából, Lajos öccsei, a 20 éves özvegyet megfosztották vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Végül zárdába vonult. A hesseni Marburgban élte utolsó éveit, s ott is a szegények támogatójaként tisztelték. A betegeknek gyógyulást hozó irgalmas cselekedetei miatt a pápa már 1235-ben szentté avatta. Erzsébet a legismertebb magyar szent a nagyvilágban. Szent Erzsébet alakja többnyire csak az oltárképeken jelent meg, szimbólumokkal körülvéve, glóriával a feje körül. 

A pozsonyi származású szülőktől Győrben született Liezen-Mayer Sándor (1839–1898) 1854-től Bécsben, 1856-tól pedig Münchenben tanult. 1880 és 1883 között a stuttgarti művészeti akadémia igazgatója volt, majd visszatért Münchenbe, ahol az akadémián a történeti festészet professzora lett. Festői és tanári munkássága mellett kiemelkedő az illusztrátori tevékenysége is, s különösen a „Faust”-hoz készült, 1876-ban megjelent ötvenlapos sorozata.

A képen a fiatal, szinte kislánynak tűnő Szent Erzsébet hermelines palástját borítja a gyermekével didergő koldusasszonyra. A szegény asszony piros-fehér-zöld rongyai egyértelműen az oltalmazásra szoruló Magyarországot jelképezik, Erzsébet pedig valóban mint a magyarok oltalmazó királynéja jelenik meg. 

(Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, amely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett (télvíz idején) illatos rózsák voltak kosarában.)

 

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán 2022. évben tett látogatásom alkalmából számomra kedves alkotásokból válogattam.

Galéria

 Magyar Nemzeti Galéria 

Ilyen csodás a Galéria hangulata, kicsit kevés volt a fény, de engem nagyon megragadott, nem beszélve arról, hogy mennyi mesés alkotást lehetett megcsodálni, miközben a Vaszary kiállításra mentünk.

Georg Raphael Donner - Adoráló angyal

A két hódoló angyal a Szent Márton és a koldus-szoborcsoport kísérőjeként a pozsonyi Szent Márton-dóm főoltárához tartozott egészen a templom 19. századi felújításáig.
A két, életnagyságúnál nagyobb angyal, méltóságteljes égi lények, jóllehet szépen megformált testük nagyon is valóságos. Tartásuk a tökéletes hódolatot fejezi ki. Alkotójuk, Georg Raphael Donner bécsi szobrász, aki korai időszakában Pozsonyban dolgozott Esterházy Imre hercegprímás szolgálatában. Az ő megrendelésére készült a dóm baldachinos főoltára is 1733–1735-ben, amellyel Donner az ólmot, ezt az új, korábban kevéssé használt anyagot meghonosította a közép-európai szobrászatban.

 

A pozsonyi Szent Márton-dóm főoltára 1865-ben áldozatául esett a barokkal szembeni ellenszenvnek. A dómból eltávolították a Szent Márton főoltárt, amely előtt koronázták Magyarország királyait. Az oltár szobrai nem semmisültek meg, de eredeti környezetükből kiszakítva helyezték el őket. Ekkor kerültek a gyönyörű adoráló angyalok a Nemzeti Múzeumba. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában láthatjuk.

Üvegpiramis

Sosem értettem ennek az üvegpiramisnak a funkcióját a debreceni Nagytemplom mellett.

Most végre nyitva volt az ajtó, így megnéztem mit rejteget belül. A piramis, az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el,

Az András-templomhoz tartozó Verestorony feltárt maradványainak, és a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő szövegek, képek, alaprajzok kiállítóhelye.

A Verestorony az András-templomot övező erődfal mentén épült 1640-1642 között, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott nagyharangot, amelyet az András-templom tornya (Fehér torony) nem bírt volna el. A templomot és a Verestornyot tűzvész pusztította el 1802-ben. A harang a torony aljára zuhant, vízzel próbálták hűteni, amelytől megrepedt. 

A mai Nagytemplomot 1805-ben kezdték el építeni. Az újraöntött Rákóczi-harang mélyzengésű hangját ünnepi alkalmakkor szólaltatják meg.  

Hold benéző

Amikor a Hold bemosolyog az ablakon

Pont így :))

 

"A dolgok rendjét úgy határozták meg, hogy a nőknek mindig igazuk legyen."

Friedrich Nietzsche

Kép forrása: pinterest

 

Füred, szerelem, történelem.......

Legutóbb Fábián Janka könyveit olvastam. Balatonfüreden játszódik, ami amúgy is a szívem csücske. Az Anna-bál szerelmesei című könyvnek folytatása, A szabadság szerelmesei. 

Szeretem Fábián Janka könyveit, mert mindig valamelyik régebbi korba repít vissza, még híres emberekkel is találkozhatunk, ugyanakkor izgalmas a cselekmény, romantikával megtűzdelve.

Jó szívvel ajánlom női olvasóknak ezt az időutazással, szerelemmel átszőtt történelmi kalandozást, a helyszín pedig a csodás Balaton.

Iker paloták

 Klotild-paloták

Az Eskü tér (ma Március 15. tér) a nevét onnan kapta, hogy I. Ferenc József a megkoronázása után, 1867-ben a fővárosi plébániatemplom előtti téren tette le az esküjét. Ez a tér számított a pesti történelmi belváros egyik legfontosabb helyszínének. 

Itt volt a piaristák rendháza és iskolája

Mikor elrendelték, hogy az Eskü téren építsék meg az egyik fővárosi hidat, a kivitelezés komoly akadályba ütközött. Itt az utcák és a terek a történelem folyamán spontán alakultak ki. Végül úgy döntöttek, hogy a mai Rákóczi utat kivezetik az Eskü térre, és az útban lévő épületeket lebontják. Egyedül a plébániatemplom menekült meg a bontástól.

A felszabadult értékes telkeket, az uralkodó család szerezte meg, Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége.

A főhercegné felkérte, Korb Flóris - Giergl Kálmán építészpárost az épületek tervezésre, akik angol neobarokk stílusú ikerpalotát terveztek az út két szélén, amelyek az épülő híd kapujaként is szolgáltak. A neobarokk inkább az épületek külső, a szecesszió pedig inkább a belső terekben érvényesült. A két, egymással szemben álló épület teljesen szimmetrikus, a két palota tükörképe egymásnak. Az építkezést 1899-ben kezdték meg. 

Mindkét építész Németországban tanult, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgoztak, ahol olyan nagyszabású munkák tervezésében vettek részt, mint pl. a New York-palota. Önálló irodájukat 1894-ben nyitották meg. 

(Tudtátok, hogy a Debreceni Egyetemet is Korb Flóris tervezte?)

A házakat egy akkoriban még újdonságnak számító technikával építették, vasszerkezettel, amit faragott kőburkolattal takartak el. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az első emeleten egyesületek és társaságok számára hoztak létre helyiségeket. A második és harmadik emeleten bérlakások kaptak helyet. A Klotild-palotákba 1902-ben a kor leggazdagabb emberei költöztek be. Érdekesség, hogy Korb Flóris és Giergl Kálmán is az északi Klotild-palotában élt körülbelül tíz éven át.

 Az egykori Belvárosi Kávéház bejárata

A lakások különlegessége volt, hogy a fűtést Zsolnay cserépkályhák biztosították, valamint itt állították szolgálatba Budapest első liftjét is. Az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Saroktornyai 48 méter magasak, és csúcsukon a főhercegi korona felnagyított másai.

A Matild elnevezésről jelenleg is találgatás folyik. Három nő viselte a Habsburg-családban ezt a nevet. Az első Matild a Habsburgok között egy 1251 és 1304 között élt bajor hercegné volt, a második 1849 és 1867 között élt, Hildegard bajor hercengő és Albert főherceg lánya, és amint azt a krónikák feljegyezték, mindössze 18 éves volt, amikor egy színházi előadás előtt titokban el szeretett volna szívni egy cigarettát, ám dohányzást tiltó apja rányitott, és a sebtében háta mögé rejtett cigaretta lángra lobbantotta a ruháját. A lány az így szerzett súlyos égési sérülésekbe végül belehalt. A harmadik Matild jóval az épületek átadása után, 1906-ban született, Mária Valéria kilencedik gyermekeként. Valószínű, hogy a két név között fennálló szóvég azonosság miatt terjedt el a Matild megnevezés. (Klotid-Matild)

A háborús nehézségek elérték a Habsburg-családot is, így 1917-ben kénytelenek voltak eladni a palotákat. Ekkor egy magyar földbirtokos vette meg őket. A főváros 1944 -1945-ös ostroma alatt mind a két épület kapott találatokat. A II. világháborúban felrobbantott régi Erzsébet híd helyén 1964-ben megépült az új híd, a metró építéssel átalakult a Ferenciek tere is.

1977-ben mindkét épületet műemléknek nyilvánították, és részei az UNESCO világörökségének is. A rendszerváltás után a Posta kezébe került az északi Klotild palota, 2002-ben eladták, úgy olvastam, hogy olasz kézbe került, jelenleg felújítás alatt áll.

Nemrég fejeződött be a török kézben lévő Matild Palota rekonstrukciója, és egy luxusszálloda nyílt benne. Hivatalos nevén Matild Palace, a Luxury Collection Hotel, a Mariott hotellánc legújabb tagja. A szálloda 111 szobával és 19 lakosztállyal rendelkezik. Egyedülálló a 48 méteres toronyban berendezett három szintes lakosztály, 360 fokos panoráma nyílik az egész városra, és még csillagászati távcsővel is felszerelték.

Az épületben nyílt Matild Café & Cabaret, az ikonikus történelmi kávéháznak, az eredetileg 1901-ben alapított Belvárosi Kávéháznak az újragondolása, amely egykoron Budapest legkedveltebb társasági helyszíne volt.

A Spago Budapest étteremben, az Oscar-gálák állandó séfje, Wolfgang Puck, a budapesti Matild Palotában nyitotta meg első európai éttermét. A séf felügyeli, The Duchess névre keresztelt rooftop bárt is.

A Krúdy-szobrot még 2021-ben állították fel, aki állítólag a kávéházban vetette papírra a Szindbád számos történetét. A Duna utcában elhelyezett bronzszobor Lelkes Márk és Máthé Krisztián szobrászművész alkotása. Akár le is ülhetünk Krúdy asztalához. 

Legutóbb a szoborral kapcsolatban azt olvastam az egyik hírportálon, hogy Krúdy nem járt a Belvárosi Kávéházban, mert jobban kedvelte a kis kocsmákat. Én szeretem az ilyen utcai szobrokat, bár hiányolom róla a feliratot, az embereknek fogalma sincs kit ábrázol.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sírok, hogy külföldi kézbe került ez a csodás épület, de ugyanakkor örülök, hogy a sok hányattatás és pusztulás után, tényleg korhűen, mesésen felújították. Remélem, hogy lesz alkalmam a közeljövőben meginni itt egy kávét, és belülről is láthatom az épületet.